Wagner J�zsef

Nicolas Sharp kalandjai

(A Sea Dogs v�gigj�tsz�sa alapj�n)

 �dv�z�llek, ny�jas Olvas�m!

   Engedd meg, hogy ha m�r megzavartam nyugalmadat, a legm�lyebb tisztelettel bemutatkozzak! Sir Nicolas Sharp vagyok, Isten kegyelm�b�l, valamint Jakab �s K�roly kir�lyok j�volt�b�l imm�ron harminc esztendeje Highrock v�ros korm�nyz�ja az Archipelagokon.  J�l tudom, hogy az Archipelagok szigeteir�l Neked is  – mint mindenki m�snak –  az itteni piratok v�res-romantikus t�rt�netei jutnak eszedbe, melyekkel egyesek oly sok aranyat kerestek m�r. Nekem azonban nincs sz�ks�gem eff�le keresetre, hiszen vagyonom t�bb mint tisztes meg�lhet�st biztos�t a magam �s csal�dom sz�m�ra. M�g csak �r�i bab�rokra sem t�r�k, csup�n az igazs�got szeretn�m elmondani Neked, kedves Olvas�m. Az igazs�got, melyet a vagyonomat �s rangomat elirigyl� ellens�geim most  – sok �v ut�n –  elferd�teni �s bes�rozni igyekeznek. Persze meg�rtem �n az ifj� lord Peter Burley-t, aki nagyapja, sir Samuel Mortons eml�k�t pr�b�lja ekk�ppen tiszt�ra mosni. De �ll�t�saival ellent�tben bizony sohasem voltam �n pirat, �s a haz�mat sem �rultam el, ahogyan sir Mortons tette egykor.

   Val� igaz, kedves Olvas�m, hogy ifj� emberk�nt privateer voltam n�h�ny �vig, de b�r�i rangomat �s lovagi c�memet h�rom v�ros megh�doltat�s��rt kaptam Jakab kir�lyt�l �s nem p�nzen vettem, amint azt sir Burley �ll�tja. Azt sem tagadtam sohasem, ny�jas Olvas�m, hogy aty�m, Malcolm Sharp h�res pirat volt egykoron. De �n sajnos sosem ismerhettem, m�g csak l�tni sem l�thattam �t szem�lyesen. A tetteir�l sz�l� legend�kat is csak feln�tt fejjel hallottam el�sz�r, amikor az Archipelagokra j�ttem. Ett�l persze m�g igaz, hogy megtal�ltam aty�m legend�s kincs�t, melyre oly sokan vad�sztak. De annak a v�rrel szerzett kincsnek a java m�ra �talakult Highrock-ban k�rh�zz�, szeg�nyh�zz� �s a tenger�szek �rv�inak otthon�v�. �s az is igaz, hogy bossz�t �lltam aty�m kegyetlen gyilkos�n, mert �lni akartam. Aty�m gyilkosa nekem is Malcolm Sharp sors�t sz�nta, csak mert halott ellenfele fi�nak sz�lettem. Kem�ny csat�ban, sok havi h�bor�skod�s ut�n gy�ztem le Beltropot, az Erzs�bet kir�lyn� �ltal fels�g�rul�s�rt hal�lra �t�lt v�n piratot, akib�l hi�ba akar ut�lag h�s hazafit faragni sir Burley.

   Igen, ny�jas Olvas�m. Az igazs�g most is, mint legt�bbsz�r sz�rke �s egyszer�. Nem holmi romantikus elhivatotts�g, elt�k�lt bossz�v�gy, vagy �ppen aty�m kincs�nek h�re hozott valaha, ifj� emberk�nt az Archipelagokra. �n is csak egy voltam a sok ifj� �s lelkes tenger�sz k�z�l, akik h�rnevet, kalandokat �s persze gazdags�got keresve elindultak az �jvil�g fel�. M�g csak nem is hadihaj�n j�ttem az Archipelagokra, hanem csak egy lomha, �ruval dugig rakott fleute-on. Tiszti rangot kaptam azon a haj�n, b�r Erzs�bet kir�lyn� Tenger�szeti Akad�mi�j�n ki�ll�tott oklevelemen m�g meg sem sz�radt a tinta. Nagy lehet�s�g volt ez sz�momra, hiszen any�m egyed�l nevelt fel, �vatosan egyens�lyozva a tisztes meg�lhet�s �s a szeg�nys�g hat�r�n. Apr�cska h�zunk b�rleti d�ja �s tan�ttat�som egyre n�vekv� k�lts�gei gyorsan apasztott�k az ap�mt�l r�maradt vagyonk�j�t, de Mary Sharp ragaszkodott hozz�, hogy a legjobb iskol�kba j�rasson. Ap�mr�l csak annyit mondott, hogy tenger�sz volt, aki valahol a vil�g nyugati fel�ben haj�zott �s egyszer tal�n m�g hazat�rhet. Malcolm Sharp arc�t is csak egy aranymed�lr�l ismerhettem meg, melyet any�m az Akad�mi�ra indul�som napj�n akasztott a nyakamba.

   Csak kem�ny t�z �vvel k�s�bb, huszonh�rom �ves fejjel l�ttam viszont �desany�mat �s sz�l�v�rosomat, Portsmouth-t. Akkor is csak b�cs�zni mentem el kicsiny h�zunkba. Sir Thomas Brantom felvett Seagull nev� fleute-j�ra els�tisztnek. �tic�lunk az Archipelagok Tendales nev� szigete volt. Biztons�gunk �rdek�ben csatlakoztunk sir Christopher Laider konvoj�hoz. A sors k�l�n�s fintorak�nt Samuel White, a Seagull kapit�nya alig k�t nappal az elindul�s el�tt magas l�zzal �gynak esett. Sir Thomas, ha nem akarta lemondani az utat, nem tehetett m�st, teljesen r�m b�zta a Seagull ir�ny�t�s�t.

   Konvojunk 1601. m�rcius 10. napj�n hagyta el Portsmouth-t. Sir Christopher a harmincn�gy �gy�s Eagle-lel �s h�rom pinasse-szal biztos�totta a konvoj tizenk�t keresked�haj�j�nak �tj�t. Hossz� �s unalmasan egyhang� utunk volt, m�g �tkelt�nk az �ce�non. �gy t�nt, sir Christopher nem csak a piratokat, de m�g a viharokat is elijesztette a k�zel�nkb�l. M�r majdnem el�rt�k az Archipelagokat, amikor �prilis 20-�n �t spanyol haj� t�nt fel a l�that�ron. Sir Christopherben  – aki valaha m�g a nagy Drake admir�lis keze alatt tanulta a haj�z�st –  felt�madt a virtus. Vagy tal�n csak a kapzsis�g?! �n csak azt tudom biztosan, hogy a k�s�ret haj�ival haboz�s n�lk�l megt�madta a spanyolokat, n�mi extra haszon rem�ny�ben.

   A donok azonban v�rakoz�son fel�li vit�zs�ggel harcoltak. Minden sort�zre sort�zzel feleltek. Hab�r egyik karavell�juk hamarosan l�ngba borult, egy m�sikat pedig sir Christopher megcs�kly�zott �s elfoglalt, k�zben a spanyol t�z�rek is ronccs� l�tt�k �s els�llyesztett�k a Sealion pinasse-t. A csata v�g�t azt�n elrejtette el�l�nk a k�s� d�lut�n leereszked� �s egyre s�r�s�d� k�d.

   Eleinte ki�ltoz�ssal �s a haj�k harangjainak szapora kongat�s�val pr�b�ltuk egyben tartani a k�dben a konvojt. De hamarosan r�m�t� recseg�s, majd riadt hangzavar jelezte, hogy a Squirrel �s az Albatros �ssze�tk�ztek. Az apr�cska Squirrel jobb oldal�n hatalmas l�k keletkezett. Leg�nys�ge �tevick�lt a szint�n s�r�lt Albatros-ra. Ett�l kezdve �vatosan tartani pr�b�ltam a t�vols�got a t�bbi haj�t�l. Ez olyan j�l siker�lt, hogy hajnalra teljesen egyed�l maradtunk a Seagull-lal, melynek t�z k�nny� �gy�j�t aligha lehetett volna komoly fegyverzetnek nevezni. 

   Egy �r�val d�l el�tt, a lassan ritkul� k�db�l egy pinasse k�rvonalai bontakoztak ki. Abban rem�nykedtem, hogy a Blessed Hawk tal�lt r�nk. De keservesen csal�dnom kellett! A k�db�l a harcra k�sz Feliz Navidad spanyol pinasse bukkant fel. Egyetlen j�l ir�nyzott sort�z ut�n megcs�kly�zt�k �s lerohant�k a fleute-unkat. R�vid fed�lzeti tus�t k�vet�en a j�lk�pzett spanyol katon�k a haj�juk fenek�be z�rt�k h�siesen k�zd� leg�nys�gem marad�k�t.

   A Feliz Navidad tizenegy napi vitorl�z�s ut�n vetett horgonyt az Archipelagok legn�pesebb spanyol kol�ni�j�nak, Granda Avilia-nak a kik�t�j�ben. Don Ricardo Ferrer de Mercadal alkir�ly a panaszaimra �gyet sem vetve piratnak b�lyegzett �s a spanyol haj�k elleni „t�mad�som” k�rp�tl�sak�nt elkobozta a Seagull-t, teljes rakom�ny�val egy�tt. Azt hittem, felettem is hasonl� gyorsas�ggal fog �t�lkezni �s m�g azon a napon felk�ttet. Ehelyett a hirtelen harag� spanyol nagy�r t�ml�cbe vettetett az embereimmel egy�tt.

   M�sf�l h�napig lest�k rettegve �reinket, hogy mikor visznek benn�nket kiv�gezni. Azt�n egy �jjel kihaszn�ltuk pillanatnyi figyelmetlens�g�ket. Fegyvert szerezt�nk �s kit�rt�nk a b�rt�n�nkb�l. Leviharzottunk a kik�t�be �s megrohantuk az els� utunkba ker�l� haj�t. Az els�k�nt el�nk �ll� �rt lev�gtuk, a m�sodikat �tdobtunk a korl�ton, mire a marad�k kett� mag�t�l ugrott az �b�l viz�be. Szerencs�nk volt az elfoglalt kis gallionnal. Amilyen kicsi volt a Principio, olyan gyorsnak bizonyult. Mire az er�d t�z�rei �szbe kaptak �s t�zet nyitottak, mi m�r el is t�nt�nk az �jszak�ban. Az �r 1601. �ve j�nius hav�nak 15. napj�t �rtuk ekkor.

   Ami ezut�n t�rt�nt, arr�l hadd mes�ljenek hajdani haj�napl�m n�hol igencsak b�besz�d�re sikeredett, az eltelt �vek alatt alaposan megfakult-megs�rgult �s t�redezni kezd� lapjai: