Mirt fj?
Mrt fj a szvem, ha bnatom nincsen?
Mrt knoz, mit megnevezni sem tudok?
Mi fj ht, ha nem hinyzik semmi
Mrt sajog ott, mlyen a lelkem – nem tudom.
De lmatlan jeknek mly, stt rnyain
Rm tall, s gy gytr a kn, s a fjdalom.
Szp tavaszi estk virgillat szrnyn
Fj az ifjsg, mi rkre elveszett.
szi lombok srgn zrg lehullsn
Fj az elmls, mely egyre csak kzeleg
s e kett kzt vgleg itt rekedtem
Vnl fejemmel – s fiatal szvemmel
Mit siratok rg elmlt ifjsgomon?
Megmondani taln magam sem tudom.
Szeretek, s rzem: engem is szeretnek
De a rgi estk tbb vissza nem jhetnek
Szp volt a nyr, s mi kzenfogva jrtunk
Elmlt a nyr – de megtalltuk boldogsgunk!
Kds messzesgbl kzelt az elmlsom
Messze van mg, gy hiszem – de ltom
Megszlettem egykor, s ott vr kezdettl a vg
Br tl jr valahol a tvoli szemhatron mg
De mr jn knyrtelen, s elborzasztja szvemet,
Mert megszakasztja egyszer sok gynyr tervemet.
Egyirny bizony, jl tudom, az let
Ami elmlt, vissza mr sohasem trhet
De maradnak az lmok s a szp emlkek
Vigaszul az ember ostoba, fj kis szvnek
Mert csak annak fjnak a mltba sllyedt vek
Ki megltta ezstjt vnl fejnek.
|