1602. m�jus 09.                                     19 �ra 39 perc

    Dead Island-t�l t�vol, �Nyugatra

   Hat nappal Tendales elhagy�sa ut�n, alkonyatkor vitorl�k eg�sz csoportj�t jelezte el�tt�nk az �rszem. Fert�ly�ra m�lt�n meghallottuk a t�voli �gy�d�rg�st is. Els� gondolatom az volt, hogy tal�n piratok t�madtak r� egy konvojra, a m�sodik meg az, hogy tal�n a keresett Chance is a t�mad�k k�z�tt lehet. Fegyverbe parancsoltam az embereimet �s harcra k�szen megk�zel�tett�k a csat�z�kat. Hamarosan tal�lkoztunk a konvoj h�rom menek�l� teherhaj�j�val, melyek angol lobog�t viseltek az �rbocukon. Addigra m�r tudtam, hogy sz� sincsen piratokr�l. T�volabb egy hatalmas spanyol battleship k�zd�tt a k�t angol k�s�r�vel.

   Egy k�nny� pinasse �s egy light warship t�ncoltatta a spanyol behem�tot, m�ghozz� nem is ak�rhogy. Azt nem tudhattam, hogy a spanyol t�madta meg a konvojt, vagy a kis�r�haj�k a spanyolt, de amit a csat�jukb�l l�ttam, az elk�peszt� volt. A k�t angol haj� �sszehangoltan man�verezett a nagy hadihaj� k�r�l �s k�nnyebb �gy�ik dac�ra bizony alaposan helyben hagyt�k ellenfel�ket. Minden bizonnyal el is b�ntak volna vele, de egy pillanat alatt elhagyta �ket a szerencs�j�k. A spanyol egyik mennyd�rg� sort�ze borzalmasan telibe tal�lta a Beagle pinasse-t. Az angol haj� els� fel�p�tm�nye �sszeomlott, el��rboca kiszakadt a hely�b�l. A San Gabriel k�vetkez� sort�ze hatalmas l�keket szak�tott a pinasse oldal�ba, megpecs�telve az angol haj� sors�t.

   A mag�ra maradt Neptune l�tsz�lag tov�bb �gy�zta ellenfel�t, de k�zben egyre t�volodott t�le. Tal�latai ritkulni kezdtek, majd a light warship a menek�l� teherhaj�k ut�n fordult. Kihaszn�lta, hogy a megt�p�zott San Gabriel nem k�pes utol�rni, �s minden vitorl�j�t kifesz�tve elhagyta a csatateret. A spanyol battleship kapit�nya egy darabig �ld�zni pr�b�lta ellenfel�t, de az esti s�t�ts�g �s haj�j�nak �llapota hamarosan jobb bel�t�sra t�r�tette. Nyugat fordult �s elvitorl�zott Isla Ballena fel�.

1602. m�jus 11.                                       6 �ra 01 perc

    Isla Ballena-t�l t�vol, Keletre

   K�t nappal a San Gabriel �s az angol konvoj csat�ja ut�n, kora reggel egy pinasse t�nt fel a t�volban. Kell� �vatoss�ggal k�zel�tett�k meg, �gy nem tudott meglepni, mikor felvonta fekete lobog�j�t �s el�b�nk l�tt, hogy megad�sra sz�l�tson fel benn�nket. Viszonoztuk a piratok udvariatlan „k�sz�nt�s�t”, csal�dottan l�tva, hogy ez a pinasse sem Ropeflake Chance-a. K�zben elfordultunk �s igyekezt�nk t�mad�nk el�tt maradni, ahol a mieinkn�l j�val nehezebb �gy�i nem �rhett�k el a Principio-t. S�r� csap�sv�lt�saink k�zben persze folyamatosan t�z alatt is tartottuk a Margaret’s Pride-ot, f�leg az �rbocait. D�lel�tt t�zre sikeresen ronggy� is szaggattuk a pinasse vitorl�it, �s szinte teljesen megb�n�tottuk a piratokat. Akkor �vatosan k�zelebb man�verezt�nk, persze tov�bbra is a Margaret’s Pride el�tt maradva.

   Vagy egy �r�n �t igyekezt�nk m�dszeresen ronccs� l�ni a pirathaj� orr�t, azt�n h�romszor v�gig is kart�csoltuk a fed�lzet�t. V�g�l egy �r�val d�l el�tt megcs�kly�ztuk �s lerohantuk a Margaret’s Pride-ot. Kem�ny csata ut�n cs�nakba �ltett�k a megmaradt piratokat. A haj�jukat kifosztottuk, b�r nem volt valami nagy zs�km�ny. Ezerk�tsz�z arany a kapit�ny l�d�j�ban, egy kev�s l�szer, n�mi rum, meg �lelmiszer. V�g�l megl�kelt�k a pinasse-t �s folytattuk az utat El Caimano fel�.

1602. m�jus 12.                                       9 �ra 24 perc

    Isla Ballena-t�l t�vol, K-�Keletre

   Egy nappal a Margaret’s Pride els�llyeszt�se ut�n, El Caimanohoz m�r meglehet�sen k�zel egy spanyol battleship keresztezte az utunkat. �gy gondoltam, jobb nem kezdeni egy ilyen behem�ttal, ink�bb sz�l al� fordultunk �s igyekezt�nk elpucolni el�le. Csakhogy az Unidad ut�nunk fordult �s a nyomunkba eredt.  Lassabb volt a Principio-n�l, de nem el�gg� lass�. Hamarosan be kellett l�tnom, hogy eg�sz nap menek�ln�nk kell, �s persze t�volodni El Caimanot�l, ha nem tudjuk valamivel elt�r�teni �ld�z�nket. Jobb �tletem nem l�v�n, man�verezni kezdt�nk a k�t �s f�l �tegsoros hadihaj� el�tt, k�zben megpr�b�ltuk l�ncos goly�kkal leszaggatni a vitorl�it

   Alig egy �ra alatt siker�lt is alaposan megt�p�zni az Unidad vitorl�it. De a spanyol haj� ett�l csak m�g elsz�ntabban t�madott. �beren figyelve ellenfel�nk minden mozdulat�t, tov�bbra is a hadihaj� el�tt cirk�ltunk, ahol nem �rhettek el f�lelmetes neh�z �gy�i. De m�r nem az Unidad vitorl�ira l�tt�nk, hanem a haj�testre. Abban egy percig sem b�ztam, hogy �tfontos sakerjeink els�llyeszthetik a nagy haj�t, de rem�ltem, hogy a haj�j�ban okozott k�rok �s az embervesztes�g el�bb-ut�bb jobb bel�t�sra t�r�tik a spanyol kapit�nyt.

   M�r m�sodik �r�ja v�vtuk fura csat�nkat az Unidad ellen, amikor az egyik l�ved�k�nk valamit nagyon eltal�lt a spanyol haj�n. Piszkos-v�r�s l�ngoszlop t�rt az �g fel� a f�fed�lzete al�l �s iszonytat� robban�s d�reje hull�mzott v�gig a tenger felett. Mire a f�st eloszlott, az Unidad-b�l csak n�h�ny lebeg� roncsdarab maradt a v�z sz�n�n.

1602. m�jus 13. –                                   16 �ra 54 perc

    1602. m�jus 14. El Caimano             2 �ra 18 perc

   D�lut�n �t �ra k�r�l �rt�nk El Caimano �ble el�. A megszokott m�don elvitorl�ztunk a kik�t� el�tt, k�zben t�vcs�vemmel alaposan megn�ztem odabent mindent, nehogy kellemetlen meglepet�s �rjen benn�nket. Az �b�l ez�ttal is csaknem �res volt. N�h�ny hal�szb�rk�n k�v�l egy kis gallion, egy z�ld mellv�d� fleute �s egy pinasse ringott a viz�n. Szinte biztosan ez volt a keresett Chance, de ilyen t�volb�l nem tudtam meg�llap�tani sem a nev�t, sem azt, hogy a tervezett jav�t�s el�tt, vagy m�r ut�na vannak-e a piratok. Megpr�b�ltam Marcus sz�k�s�nek idej�b�l kik�vetkeztetni, de ett�l sem lettem sokkal okosabb.

   Nehogy Ropeflake emberei gyan�t fogjanak, tov�bb haj�ztunk �szak-�szaknyugatnak, �s csak napnyugta ut�n fordultunk vissza. �jf�l k�r�l lopakodtunk be a kik�t�be. Sz�lbe �lltunk a Principio-val �s k�t cs�nakkal vagy �tvenen �tevezt�nk a pinasse-hoz. K�zelr�l meggy�z�dhettem r�la, hogy val�ban a Chance-szal van dolgunk. Azt�n csendben felkapaszkodtunk a pirathaj� fed�lzet�re. Amint sejtettem is, alig h�szan �rizt�k a haj�t, a piratok t�bbs�ge a v�rosban m�latta az id�t. Az �r�ket siker�lt meglepn�nk �s megk�t�zve sorba fektett�k �ket a fed�lzeten. Azt�n a lehet� legegyszer�bben szerelt�k le John Ropeflake f�lelmetes band�j�t. Elvitorl�ztunk a haj�jukkal, otthagyva a nagy piratot a spanyol szigeten.

   Napk�zben �tvizsg�ltuk a Chance-ot. Pomp�s �p�t�s� pinasse volt. F�fed�lzet�n tizenhat k�l�nlegesen hossz� cs�v�, kilenc fontos f�lcsatak�gy� sorakozott. Az el�fed�lzeten �s a f�lfed�lzeten tov�bbi t�z, kis n�gy fontos miniont helyeztek el. Hamarosan azt is kitapasztalhattam, hogy az �rbocain h�rom-h�rom keresztrudat hord� pinasse j�val gyorsabb j�r�s� a Principio-n�l. A leg�nys�gem z�m�t m�g aznap �t is k�lt�ztettem a Chance-ra, �s munk�ra fogtuk a h�sz elfogott piratot is. D�lut�nra m�r biztosan tudtam, hogy ez�ttal a Principio-t fogom eladni �s a pinasse-szal haj�zok tov�bb.

   Hab�r a Chance �res volt �s Ropeflake kapit�ny l�d�j�ban is alig ezer aranyat tal�ltam, megleltem azonban a bizony�t�kot a piratok tendales-i �gyn�k�nek l�t�re. Volt ugyanis az aranyak mellett n�h�ny r�vid lev�lke is a l�d�ban. Az �r�juk k�l�nb�z� keresked�k indul�s�nak idej�r�l, tervezett �tvonal�r�l �s rakom�ny�r�l t�j�koztatta Ropeflake kapit�nyt. Al��r�s term�szetesen egyiken sem volt.

1602. m�jus 24. –                                   20 �ra 44 perc

    1602. j�nius 06. Tendales                 6 �ra 05 perc

   Egy �r�val napnyugta ut�n �rkezt�nk Tendales bej�r�j�hoz, de m�g tov�bbi egy �r�ra volt sz�ks�g�nk, hogy horgonyt vethess�nk a sziget kik�t�j�ben. Reggel azut�n d�szbe v�gtam magam �s elballagtam a v�rosh�z�ra, jelenteni sir Brin-nek, hogy mit v�geztem. Az ifj� korm�nyz� elismer�en nevetett, amikor meghallotta, hogyan b�ntam el egyetlen �gy�l�v�s n�lk�l Ropeflake band�j�val. �n viszont ann�l csal�dottabban tettem el�be a gyan�j�t igazol�, de al��r�s n�lk�li lev�lk�ket, hiszen nem der�lt ki bel�l�k, hogy ki a piratok tendales-i �gyn�ke. A korm�nyz� m�r az els� lev�l olvas�sa k�zben elkomorodott. A t�bbit m�r ink�bb csak n�zte, mint olvasta. V�g�l egyetlen d�h�s mozdulattal a fi�kj�ba s�p�rte az �sszeset. Megk�sz�nte a seg�ts�gemet, �s int�zkedett, hogy megkapjam mind az 5000 aranyat.

   Sir Brin hirtelen hangulatv�ltoz�s�t l�tva remeg� hangon jelentettem be, hogy szeretn�m megtartani a Chance-ot. Att�l f�ltem, hogy a korm�nyz� �r a v�ros nev�ben le akarja majd foglalni a zs�km�nyomat. De igen kellemesen csal�dtam sir Brinben. Mosolyogva helyben hagyta a d�nt�semet. Kijelentette, hogy a gy�ztes jog�n azt teszek az ellens�gt�l elfoglalt pinasse-ommal, amit akarok.

   A Chance birtokba v�tele persze nem csak elhat�roz�s k�rd�se volt. Els�sorban ki kellett eg�sz�tenem a leg�nys�get. Thomas Hancock iv�j�ban n�gy napig v�logattam a jelentkez�k k�z�l a tisztjeim seg�ts�g�vel. V�g�l harminc kiv�l� matr�zt siker�lt felvennem. Ha hozz�juk sz�moltam az elfogott piratokat, akik a f�lszem� William Lofole vitorlamester vezet�s�vel szint�n csatlakoztak a leg�nys�gemhez, sz�zh�sz emberrel sz�llhattam tengerre az �j haj�mon.

   A k�vetkez�, cseppet sem sz�vder�t� dolgom a Principio elad�sa volt. Ezt a gondomat szerencs�re igen gyorsan megoldotta Bertram Michaelson. A haj�gy�r tulajdonosa szem�lyesen keresett meg a fogad�ban. R�vid alkudoz�s ut�n 20’000 aranyat adott a Principio-�rt egy meg nem nevezett v�s�rl�ja megb�z�s�b�l.

   Miel�tt kihaj�ztunk volna Tendales-r�l, m�g csaptunk egy r�vid �nneps�get. Hab�r val�ban hatalmas lehet�s�get jelentett a sz�momra, �j haj�mon lem�zoltuk a Chance nevet �s a pinasse-omat ett�l a napt�l fogva Sea’s Lord-nak h�vt�k.

1602. j�nius 07. –                                     5 �ra 01 perc

    1602. j�nius 15. Highrock               10 �ra 30 perc

   Hajnali meg�rkez�s�nk ut�n j�l bereggelizt�nk a K�v�r Vaddiszn�ban, azt�n felkerestem doctor Alumnust Megk�sz�ntem a seg�ts�g�t, �s visszaadtam neki csod�latos orvoss�g�nak marad�k�t, melyre Marcus-nak m�r nem volt sz�ks�ge. Megk�rdeztem, mennyivel tartozok, de nagy meglepet�semre a doktor nem fogadott el p�nzt a gy�gy�t�s�rt. Ink�bb arra k�rt, hogy keressek meg neki egy Pablo Loco nev� emberk�t, aki kis cs�nakj�n j�rta az Archipelagokat. Pablo nagy ismer�je volt a gy�gyf�veknek, �s csak t�le lehetett beszerezni egy k�l�nleges n�v�nyt, melyb�l egyszerre �radt a fah�j �s az anan�sz illata. Doctor Alumnus j�l tudta, hogy ekkora szolg�latot nem k�rhet puszt�n Marcus meggy�gy�t�s��rt, ez�rt felaj�nlotta, hogy egyik tan�tv�ny�t a haj�mra rendeli orvosnak, mihelyt meghozom neki a k�rt n�v�nyt. A mester tudom�ny�nak ismeret�ben igencsak j� �zletnek �g�rkezett a f� megszerz�se.

   M�snap d�lel�tt William Lofole vitorlamester bejelentette, hogy nem akar tov�bb velem haj�zni. Az El Caimanon�l elfogott piratok k�z�l n�gyen is elhagyt�k vele egy�tt a Sea’s Lord-ot. Hab�r eddig j�l dolgoztak, cseppet sem b�ntam, hogy elmentek. Mindig valami zavar� bizalmatlans�got �reztem vel�k szemben.

   D�lut�n, a dolgom ut�n j�rva, azt hittem, k�pr�zik a szemem. Esk�dni mertem volna, hogy a f�lszem� William Lofole-t l�ttam bemenni a v�rosh�z�ra. Olyan magabiztosan s�t�lt �t az �r�k k�z�tt, mintha saj�t h�z�ban j�rna, nem egy olyan v�rosban, ahol piratk�nt b�rmikor felk�thetik. V�rtam egy �r�t a v�rosh�za el�tt, hogy megk�rdezzem, mi dolga volt odabenn, de ez id� alatt senki sem j�tt ki a kapun.

   Este, mint legt�bbsz�r, ha Highrock-ban voltam, mr. Windem iv�j�ban t�lt�ttem az id�met. Besz�lgettem a velem tart� tisztjeimmel, �s k�zben figyelgettem az embereket. Hamarosan szemet sz�rt az egyik sarokban mag�nyosan b�song�, j� k�t�s� leg�ny. Az asztalomhoz intettem a kocsm�rost �s megk�rdeztem, ki az a fick�. Mr. Windem elmondta, hogy Pete Daltonnak h�vj�k a fi�t, �s p�r napja r�gt�k ki a fegyverkov�cs m�hely�b�l lop�s�rt, pedig mindig rendes k�ly�k volt.

   Szerettem volna egy j� kov�csot szerezni a Sea’s Lord-ra, h�t letelepedtem Pete mell�, �s �vatosan faggatni kezdtem, mi a baja. A fi� elmes�lte, hogy f�l �ve k�t idegen r� akarta venni a mester�t, hogy adja el a m�hely�t. William Barton azonban nem volt hajland� az �zletre. P�r nappal k�s�bb egy este megt�madt�k �s lesz�rt�k a fi�t az utc�n. A mestert persze �sszet�rte a fia hal�la. N�h�ny h�ttel a temet�s ut�n eladta a m�hely�t �s elhaj�zott Highrock-b�l.

   Pete a m�hellyel egy�tt az �j mesterhez ker�lt. K�t hete azonban azt l�tta, hogy az �j mestere �ppen azzal a k�t emberrel besz�lgetett igen bar�ts�gosan, akik kor�bban megfenyegett�k mr. Bartont. Amikor ezt sz�v� tette, az �j mester lop�ssal v�dolta meg �s kir�gta. Most azt�n nem volt sem �ll�sa, sem p�nze, hogy elhagyja a szigetet. Nem kellett sokat gy�zk�dn�m az elkeseredett fick�t, hogy elszeg�dj�n a haj�mra.

   K�vetkez� nap egy v�rosh�zi szolga keresett fel a K�v�r Vaddiszn�ban. K�z�lte, hogy sir Mortons azonnal besz�lni akar velem. Lec�vekelt mellettem �s megv�rta, am�g fel�lt�z�k, azt�n szem�lyesen k�s�rt el korm�nyz� urunk irod�j�ba.

   Sir Mortons legel�sz�r is gratul�lt a piratok felett aratott gy�zelmeimhez �s az �j haj�mhoz. Azt�n egy kev�ss� v�ratlan fordulattal a l�nyegre t�rt. Mint mondta, megt�madott keresked�k jelentett�k neki, hogy piratok gar�zd�lkodnak Dead Island �s Isla Ballena k�z�tt. Ha csak a spanyol haj�kat t�madt�k volna meg, az egyed�l az alkir�ly probl�m�ja lenne. De ezek a g�tl�stalan rabl�k m�r t�bb angol haj�t is kifosztottak. Highrockban felszerel�s alatt �llt ugyan k�t pirathunter haj�, de ez az �gy nem v�rhatott az elk�sz�lt�kig. Sir Mortonsnak azonnal sz�ks�ge volt egy gyors, j�l felszerelt haj�ra �s egy b�tor kapit�nyra, aki lesz�mol a vesz�lyes band�val. Szolg�lataim�rt cser�be korm�nyz� urunk egy kir�lyi zs�km�nylevelet aj�nlott fel, mely szerint csak a zs�km�nyom nyolc sz�zal�k�t kellett beszolg�ltatnom a kincst�rnak.

   Ez�ttal elfogadtam a Letter of Marque-ot sir Mortons-t�l. Nem a piratok elleni engesztelhetetlen gy�l�let vezetett d�nt�semben, hanem a t�rv�nyes st�tusz ut�ni v�gy. Ezzel a pecs�tes pap�rral ism�t igazi angol kapit�ny lehettem, m�g ha csak privateer is. �s ha ennek az volt az �ra, hogy meg kellett fosztanom n�h�ny t�rv�nyen k�v�lit a haj�j�t�l, h�t nem �ppen sz�vesen, de �lltam a dolog el�be.

1602. j�nius 18.                                       6 �ra 43 perc

    Dead Island mellett

   Highrock-ot elhagyva h�rom nap alatt �rt�k el Dead Island-et. Nem volt sz�nd�komban kik�tni a kis szigeten, csak innen kiindulva akartam v�gigj�rni az utat Isla Ballena-ig. A biztons�g kedv��rt megker�lt�k az angol szigetet, nehogy �ppen itt menj�nk el a keresett piratok mellett. Ha piratokkal nem is, de Thomas Karvon kapit�ny Black Prince nev� gallionj�val siker�lt tal�lkoznunk. Karvon kapit�ny egy nappal kor�bban l�tott k�t pirat haj�t, amint �szaknyugati ir�nyban, Isla Ballena fel� vitorl�ztak. Egy gallionnal, meg egy �j t�pus� fast warshippel tal�lkoztak, melyek b�szk�n lengett�k fekete lobog�jukat. Karvon kapit�ny szerencs�j�re a Black Prince h�tsz�llel, �resen futott. A piratok csak a sz�len �tfordulva, hossz� �ld�z�ssel �rhett�k volna utol, �gy ink�bb meg sem pr�b�lkoztak az elfog�s�val.

   Nem �reztem �ppen felh�tlen �r�met a h�r hallat�n. K�t pirat haj� az a dupl�ja volt annak, amire sz�m�tottam. Kezdtem �gy �rezni, hogy sir Mortons igen dr�g�n fizetteti meg velem a zs�km�nylevelet.

1602. j�nius 21.                                     12 �ra 01 perc

    Isla Ballena-t�l t�vol, DKeletre

   Elk�sz�nve a Black Prince-t�l, megkett�z�tt �rs�ggel vitorl�ztunk Isla Ballena fel�. Hi�ba lest�k azonban a l�that�rt, sz�n�t sem l�ttuk a piratoknak. Csak h�rom nappal k�s�bb, d�lben jelzett vitorl�t az �rszem, de arr�l is kider�lt, hogy spanyol haj�. Nem is ak�rmilyen haj� volt, hanem egy harminchat �gy�s hadihaj�. Neh�z l�ve-geinek erej�ben b�zva a spanyol kapit�ny nem sokat teket�ri�zott, el�be l�vetett a Sea’s Lord-nak.

   K�nnyed�n fak�pn�l hagyhattuk volna az Annunciacion-t, de �gy d�nt�ttem, kipr�b�lom az �j haj�mat �s a fegyvereit. Hamar kitapasztaltuk, hogy a spanyol fast warshipnek es�lye sincsen k�vetni a Sea’s Lord man�vereit. K�nnyed�n a nagy haj� el�tt maradhattunk, ahol az �gy�i nem �rhettek el benn�nket. R�ad�sul csatak�gy�ink l�t�vola is meglep�en nagynak bizonyult. Egy �ra alatt ronggy� l�tt�k a spanyolok vitorl�it, ezzel szinte mozg�s�ktelenn� t�ve az Annunciacion-t. Akkor azut�n �tt�rt�nk az igazi �gy�z�sra. L�ved�keink romba d�nt�tt�k a spanyol haj� tatfel�p�tm�ny�t, leszaggatt�k a mellv�djeit �s hatalmas l�ket �t�ttek az oldal�ba. Egy �rai szenved�s ut�n don Francisco de Balmeda bevonatta a b�szke kaszt�liai lobog�j�t �s megadta mag�t. Term�szetesen nem vihett�k magunkkal a spanyol haj�t, de az�rt kifosztottuk. Azt�n besz�gezt�k az �gy�it, �s �tjukra engedt�k a spanyolokat alaposan megt�p�-zott haj�jukkal.

1602. j�nius 22.                                     14 �ra 48 perc

    Isla Ballena-hoz k�zel, DKeletre

   Diadalunk ut�n term�szetesen folytattuk az utat Isla Ballena fel� �s tov�bbra is kett�s �rs�g figyelte a l�that�rt. Csaknem pontosan egy nappal k�s�bb ism�t vitorl�k t�ntek fel a t�volban. Ez�ttal viszont k�t haj� �szott el�tt�nk. R�viddel k�s�bb az idegenek is �szrevettek benn�nket, fel�nk fordultak �s ett�l kezdve rohamosan fogyott a t�vols�g a haj�ink k�z�tt.

  K�s� d�lut�n lett, mire megk�zel�tett�k a k�t haj�t. K�zben egyre biztosabbnak t�nt, hogy r�akadtunk v�gre a keresett piratokra. Az egyik t�mad�nk ugyanis egy f�rge gallion volt, a m�sik pedig egy �j t�pus�, egyesek �ltal fregattnak is nevezett, harmincn�gy �gy�s fast warship. A k�t fekete lobog�s haj� egy id� ut�n szoros alakzatot vett fel �s �gy helyezkedett, hogy l�t�volba �rve r�gt�n teljes oldalsort�zet l�hessen r�nk. Nem hagyhattam, hogy a piratok kihaszn�lj�k els�pr� t�zere-j�ket ez�rt mi l�tt�k ki az els� sort�zet. Alaposan meg is t�p�ztuk az �len halad� gallion, a Blessed Lion vitorl�it.

   A s�rtetlen Pearl azonnal viszonozta a t�zet, r�nk s�tve tizenhat bal oldali �gy�j�t. Csakhogy azok m�g nem �rhett�k el a mi Sea’s Lord-unkat. Mi pedig k�nosan �gyelt�nk r�, hogy ez �gy is maradjon az elk�vetkez� k�t �r�ban. Kihaszn�ltuk csatak�gy�ink l�t�vol�t �s �gy l�tt�k ronccs� a k�t piratot, hogy �k ek�zben egyszer sem tal�ltak el benn�nket.

   Kev�ssel napnyugta el�tt a Blessed Lion a jobb oldal�ra d�lt, �s kiesett a harcb�l. Leg�nys�ge m�g egy j� �r�n �t k�zd�tt �rte, de a l�keken t�l sok v�z �ml�tt a haj�testbe �s a gallion v�g�l m�gis els�llyedt. Addigra azonban m�r a Pearl sem volt igaz�n j� �llapotban. Megpr�b�lt ugyan elmenek�lni el�l�nk, de amikor el�be l�tt�nk, Solomon Porter kapit�ny bevonatta a lobog�j�t. Amint cs�nakomb�l a fed�lzet�re l�ptem, Porter kapit�ny v�logatott �tkokat sz�rt a Chance-ra �s John Ropeflake kapit�nyra, no meg az �rd�ng�s �gy�ira. Igencsak meglep�d�tt, mikor k�z�ltem vele, hogy a haj�mat egy h�napja zs�km�nyoltam Ropeflake-t�l �s m�r Sea’s Lord-nak h�vj�k. Porter kapit�nynak egy pillanatra elakadt a szava, azt�n j�val halkabban megk�rdezte, hogy akkor mi a fen��rt t�madtam meg �ket? Neki Ropeflake-kel volt elsz�molni val�ja, engem nem is ismer, �gy semmi dolga sincs velem. B�r tal�lkoz�sunk els� pillanat�t�l nem fogta vissza mag�t, de igaz�b�l csak akkor kezdett bele az �tkoz�d�sba, amikor meg�rtette, hogy angol szolg�latban �ll� pirathunterk�nt l�keltem meg az � szeretett Pearl-�t �s a Blessed Lion-t.