7. A sz�m�z�tt

1603. m�rcius 03. –                                  5 �ra 59 perc

    1603. m�rcius 03. Tendales            14 �ra 25 perc

   Sir Mortons d�hkit�r�se alaposan megv�ltoztatta az �letemet. Eddig angol privateer voltam. De mihez fogjak ezut�n? Nyilv�nval�, hogy sir Mortons hamarosan az Archipelagok minden angol kik�t�j�be elk�ldi az ellenem kiadott k�r�z�s�t. Ha nem akarom k�t�len v�gezni, mostant�l ker�ln�m kell az angol szigeteket. De Tendales-ba mindenk�ppen el kellett mennem. Az Archipelagokon csak k�t angol korm�nyz� volt. Sir Mortons-t nem volt �rkez�sem megk�rdezni Peter Ordor�l, b�r hozz� aligha indulhatott a Beltrop el�l menek�l� pirat, hiszen Highrock korm�nyz�ja j� p�nz�rt a v�ros�t is eladta volna. M�r csak sir Brinn�l pr�b�lkozhattam Ordo nyom�ra jutni.

   A Sea’s Lord gyorsas�g�nak h�la, j�val kegyveszt�sem h�re el�tt �rkezhettem Tendales-ra. Amint kik�t�tt�nk, puccba v�gtam magam, siettem a v�rosh�z�ra �s alig v�rtam, hogy sir Brin titk�ra besz�l�tson a cifra ajt�n az ifj� korm�nyz� irod�j�ba. Kicsit tal�n kapkodva mondtam el Tendales ur�nak, hogy nemr�giben egy piratvez�r az �letemre t�rt �s csup�n egyetlen emberr�l tudok, aki megmondhatn�, hogy mi�rt. Sir Brin sz�rakozottan b�logatott a t�rt�netemet hallgatva. Majd miel�tt megeml�thettem volna Ordo kapit�nyt, k�zbesz�rta, hogy egy cip�ben j�runk mi ketten. Egy hete felkereste egy r�gi ismer�se �s azt tan�csolta, hogy azonnal hagyja el Tendales-t, mert vesz�lyben forog az �lete. B�r m�r k�zel t�z �ve ismert�k egym�st Peter Ordoval, a kapit�ny m�gsem volt hajland� semmi k�zelebbit mondani a vesz�lyr�l, ami sir Brinre leselkedett. Mikor l�tta, hogy sir Brin semmik�ppen sem hagyja el a v�ros�t, a kapit�ny elvitorl�zott Tel-Kerrat sziget�re, hogy ott v�rja ki, m�g rendez�dnek a dolgok.

1603. m�rcius 10. –                                  3 �ra 39 perc

    1603. m�rcius 12. Tel-Kerrat            6 �ra 08 perc

   Egy teljes �r�val napkelte el�tt �rt�k el a francia szigetet. Lehorgonyoztunk az er�d el�tt �s illend�en megv�rtuk a napkelt�t a partrasz�ll�ssal. Csak ekkor j�ttem r�, hogy amit �n a hajnali f�lhom�lyban er�dnek n�ztem, az maga a v�ros volt. M�ret�ben Itkallal vetekedett, de egy tekint�lyt sug�rz� k�fal vette k�r�l, ami el�g er�snek t�nt, hogy a gyeng�bb piratokat megh�tr�l�sra b�rja, �s hamis biztons�g�rzetbe ringassa a v�roska �rs�g�t. Nem messze t�l�nk ott horgonyzott a keresett Sea Wolf gallion is. �tki�ltottam a m�sik haj�ra, hogy Ordo kapit�nnyal akarok besz�lni, de azt a v�laszt kaptam, hogy nincs a fed�lzeten.

   Mik�nt Itkalban, Tel-Kerraton sem volt fogad� �s haj��p�t� m�hely. A francia hely�rs�get f�lsz�zadnyi katona jelentette, akik a kapu melletti kasz�rny�ban laktak. Mindezt Galien Bracieux-t�l tudtam meg, aki a kaput�l Ordo kapit�ny b�relt h�z�ig k�s�rve sikeresen r�besz�lt egy d�szes, antik t�r megv�tel�re, h�romsz�z aranyat �nekelve ki ezzel a zsebemb�l.

   R�ad�sul Peter Ordo, aki meglehet�sen gyanakodva fogadott, semmit sem tudott mondani nekem. Egyetlen alkalommal hallotta, hogy Beltrop r�szegen valami r�gi ad�ss�gr�l motyogott velem kapcsolatban. R�k�rdezni nem lett volna �rtelme, mert Beltrop gyorsan v�gzett a k�nyelmetlen k�rd�st feltev�kkel. Azt m�r sokkal b�vebben elmagyar�zta Ordo kapit�ny, hogy mi�rt hagyta el Beltropot. Nem akart r�szt venni egy r�gi bar�tja elleni t�mad�sban. Mert Beltrop Tendales elfoglal�s�ra k�sz�lt egy ideje, m�ghozz� bels� seg�ts�ggel. Ordo azt is sejtette, hogy ez a seg�t� maga sir Mortons lehet, de bizony�tani sajnos nem tudta ezen �ll�t�s�t.

   Vagy egy �r�t gy�zk�dtem Peter Ordot, hogy menjen �s mondja el az eg�sz t�rt�netet sir Brinnek. V�g�l abban egyezt�nk meg, hogy ha �n elsz�ktetem Ordo kedves�t, Alicia Gardenert Gray Sails-r�l, akkor a kapit�ny elhaj�zik Tendales-ra �s besz�mol sir Brinnek mindenr�l, amit megtudott, vagy megsejtett.

1603. m�rcius 17.                                    0 �ra 01 perc

    Tendales-t�l t�vol, �Keletre

   �t nappal Tel-Kerrat elhagy�sa ut�n �jf�lkor egy harmincn�gy �gy�s light warshippel tal�lkoztunk. Ha nem lettem volna egy ideje sz�rnyen gyanakv� term�szet�, belefutottunk volna a l�tsz�lag b�k�s haj� csapd�j�ba, mert a hold gy�r f�ny�ben nem l�thattuk, hogy fekete lobog�t visel az �rboc�n. De nem is kellett l�tnunk. A Tel-Kerrat fel� tart� haj� ugyanis tizenhat jobb oldali �gy�j�b�l fergeteges sort�zet l�tt r�nk, amint alkalmas k�zels�gbe �rt�nk.

   Alaposan felbosszantott ez a nem v�rt t�mad�s. Kit�rt�nk a t�mad� piratok el�l, �s term�szetesen viszonoztuk a t�z�ket. Dreyfus ez�ttal is elk�pr�ztatott tudom�ny�val. �gy l�tt, mintha macska m�dj�ra l�tott volna a s�t�tben. Mire a nap felkelt, a Petite Aurore a v�g�t j�rta. Leg�nys�ge buzg�n pr�b�lt menek�lni a s�llyed� haj�r�l, mi pedig tov�bb�lltunk, hogy ne zavarjuk �ket ebben a fontos �s nemes munk�jukban.

1603. m�rcius 26.                                  18 �ra 19 perc

    Gray Sails-t�l t�vol, Keletre

   M�rcius 19-�n elvitorl�ztunk Highrock mellett. Szerencs�re egyetlen �rhaj�val sem tal�lkoztunk, hiszen nem volt sok kedvem honfit�rsaimra l�vetni. �jabb egy heti nyugodt vitorl�z�s ut�n, m�r meglehet�sen k�zel j�rtunk Gray Sails-hez, amikor megd�bbent� tal�lkoz�sunk volt egy negyvenk�t �gy�s warshippel. Az �szakkeletnek tart� hatalmas Concepcion igyekezett �gy man�verezni, hogy elv�gja az utunkat �s t�mad� sz�nd�k�nak egy el�b�nk l�tt �gy�goly�val is nyomat�kot adott. Nagyon meglephette a piratokat, hogy egy kis pinasse vissza mer�szelt l�ni r�juk, mert a haj�juk derek�ba roppan� k�t tal�latunkat csal�dott ord�t�ssal fogadt�k. Arr�l viszont fogalmam sem volt, hogy ezek ut�n mi�rt vontak fel fekete lobog�juk mell� egy v�r�s jelz�z�szl�t is.

   Hamarosan r� kellett j�nn�m, hogy a Concepcion leg�nys�ge tapasztalt tengeri ordasokb�l �llt, akik megszaggatott vitorl�ik dac�ra igen �gyesen man�vereztek m�retes haj�jukkal. Ha nem olyan f�rge a Sea’s Lord, vagy csak egy kicsivel is gyakorlatlanabb a leg�nys�gem, bizony a nagy haj� t�lereje k�ny�rtelen�l elb�nt volna vel�nk. �gy is �lland�an r�sen kellet lennem, hogy kiv�djem a t�mad�saikat.

   Alkonyat ut�n egy �r�val a Concepcion l�that�an kezdett balra d�lni. M�r csak a tat�rboca �llt, a t�bbit els�p�rt�k a sort�zeink. T�zel�se sz�rv�nyoss� v�lt, de nem maradt abba, m�g a be�raml� v�z el nem �zte a t�z�reit az �gy�k mell�l. A fed�lzetr�l �s a tat�rbocr�l azonban m�g ekkor is tov�bb ropogtak a musk�t�k. V�g�l a nagy warship dacosan az �rboca cs�cs�n tartott lobog�ival mer�lt el.

1603. m�rcius 28. –                                  8 �ra 01 perc

    1603. m�rcius 28. Gray Sails          12 �ra 16 perc

   Reggel nyolc �rakor vetett�nk horgonyt Gray Sails-en, csakhogy ez�ttal a lag�na m�sik fel�ben, nem Beltrop er�dje el�tt. A s�r� k�d miatt nem mertem a Sea’s Lord-dal nekiv�gni a sz�k bej�r�nak. Csak egy cs�nakkal evezt�nk be a szigetre. Cs�nakunkat elrejtett�k a dzsungelben, �s csup�n t�z emberemmel sz�lltam partra, t�vol a kik�t�t�l. �gy osontunk be a piratok v�ros�ba, mintha lopni indultunk volna. Nem akartam sokat k�rdez�sk�dni, ez�rt egyenesen Munito Hernando boltj�ba ment�nk. Felk�n�ltam a keresked�nek sz�z aranyat, ha odah�vja Al�cia Gardenert. Hernando alaposan megn�zte a pultra tett ersz�nyemet, hosszan m�rlegelte az aj�nlatot, v�g�l b�lintott �s elt�nt egy f�l �r�ra. M�r att�l kezdtem tartani, hogy egyenesen Beltrophoz ment, amikor v�gre visszat�rt egy barna haj�, teltkarcs� n�vel.

   Al�cia eleinte roppantul bizalmatlan volt. Azt�n sok�ig n�zegette Peter Ordo level�t, majd megk�rt, hogy olvassam fel neki. Minden mondatra nagyokat b�logatott. Azt�n az ablakon �t r�mutatott egy v�ros sz�li kunyh�ra, hogy ott tal�lkozzunk, majd elsietett a moty�j��rt.

   A kunyh�hoz menet egy er�sen kapatos, fal�b� �regember keresztezte az utunkat. Ulsson le�r�sa jutott eszembe Pegleg Berquistr�l. Tudtam, hogy a piratok k�z�l sokan megnyomorodnak v�ns�g�kre, ha egy�ltal�n meg�rik. M�gis megsz�l�tottam az �reget �s szerencs�m volt. Val�ban � volt Pegleg Berquist. De nem telt sok �r�m�m a tal�lkoz�sban. �gy t�nt, teljesen elitta az esz�t az �reg. Keverte a neveket, az esem�nyeket �s egy�ltal�n semmi haszn�lhat�t sem mondott az ap�mr�l.

1603. m�rcius 28.                                  13 �ra 53 perc

    Gray Sails el�tt, �Keletre

   Kev�ssel d�l el�tt Alicia f�rfiruh�ban �rkezett a megjel�lt kunyh�hoz, d�s haj�t egy hetyke kalap al� t�rve, hogy megt�vessze Beltrop �rszemeit. Rem�lt�k, hogy a k�d leple alatt �szrev�tlen�l elhagyhatjuk a v�rost �s a szigetet is. De m�g az �tj�r� fel�n�l sem tartottunk, amikor a felt�mad� friss sz�lben oszladozni kezdett a k�d. Mire el�rt�k a z�tonyokt�l biztos t�volban horgonyz� Sea’s Lord-ot, m�r a nap is kis�t�tt.

   Hamarosan azt is l�thattuk, hogy a baj nem j�r egyed�l. A sziget kik�t�j�t �ppen akkor hagyta el egy light warship. Valahonnan az �b�l m�ly�r�l pedig egy �gy�l�v�s d�reje g�rg�tt v�gig a t�jon, mire az �j t�pus� haj� azonnal fel�nk fordult. �ppen l�t�volba �rt, mire a cs�nakot siker�lt a Sea’s Lord fed�lzet�re emeln�nk. M�g �gy is k�nnyed�n megsz�khett�nk volna el�le, de m�r nagyon elegem volt az �lland� menek�l�sb�l. Ink�bb felvonattam a vitorl�kat �s t�zet vez�nyeltem a magabiztosan k�zeled� Black Shark-ra.

   K�t �r�s t�zp�rbaj ut�n megrohantuk �s elfoglaltuk a ronccs� l�tt fregattot. Gy�zelm�nk utn d�bbenten l�ttuk meglehet�sen furcsa rakom�ny�t. �lelemmel, v�zzel �s tem�rdek l�szerrel rakt�k tele a homb�rjait. Mintha ostromra indult volna valahov�. �traktunk a saj�t haj�nkra a Black Shark terh�b�l, amennyit lehetett, azt�n felgy�jtottuk, �s mag�ra hagytuk a s�llyed� haj�t.

1603. m�rcius 30.                                  17 �ra 19 perc

    Itkal-t�l t�vol, �Nyugatra

   Gray Sails-r�l egyenesen Tel-Kerrat fel� vett�k az ir�nyt. De b�rmennyire siettem is, k�t nappal a pirat sziget elhagy�sa ut�n ism�t csat�ra k�nyszer�lt�nk. K�t spanyol haj� keresztezte az utunkat. Az �len halad� harmincnyolc �gy�s Costa del Sol azonnal fel�nk fordult. Nem akartam sok id�t vesztegetni a donokra, ez�rt elford�tottam a Sea’s Lord-ot �s �n kezdtem a harcot. T�volr�l kil�tt sort�zeink meglept�k a spanyolokat. Az � nehezebb �gy�ik m�g el sem �rhettek benn�nket, amikor a mi l�ved�keink m�r letarolt�k a Costa del Sol els� fed�lzet�t.

   F�l�rai �gy�z�s ut�n a spanyol galleon elvesz�tette f��rboc�t �s v�gzetesen lelassult. A harminck�t �gy�s Trinidad de Scala karavella azonban nem akarta feladni a harcot. Elsz�ntan rohamra lend�lt, �s egyenesen belevitorl�zott Dreyfus bomb�iba. A haj�t�rzsben felrobban� l�ved�kek iszonyatos puszt�t�st vittek v�gbe. A karavella �rbocai t�b�l kiszakadtak, tatfel�p�tm�ny�nek fele rombad�lt, �s mindenfel� t�zek lobogtak a fed�lzet�n.

   Megker�lt�k a k�t alaposan helybenhagyott spanyol haj�t �s alkonyatra vissza�lltunk eredeti �tir�nyunkba.

1603. �prilis 14. –                                    7 �ra 01 perc

    1603. �prilis 16. Tel-Kerrat               6 �ra 29 perc

   Napkelte ut�n egy �r�val �rt�nk Tel-Kerrat el� �s egy �jabb �r�ra volt sz�ks�g�nk, hogy sz�llel szemben beman�verezz�nk az �b�lbe, �s horgonyt vethess�nk. Peter Ordo addigra m�r a kik�t�ben v�rt r�nk, pontosabban az � Al�ciaj�ra. M�g ki sem k�t�tt�nk teljesen, mikor egy cs�nakr�l felkapaszkodott a fed�lzetre, hogy min�l el�bb meg�lelhesse az asszony�t. Peter �s Alicia hossz� percekig tudom�st sem vettek a k�rnyez� vil�gr�l, teljesen elmer�ltek cs�kokt�l szaggatott besz�lget�s�kben. V�g�l azt�n r�m is sz�ntak egy kis id�t. Ordo kapit�ny megk�sz�nte a seg�ts�gemet, Al�cia pedig el�vett egy Beltropt�l lopott levelet a csomagj�b�l, amit eredetileg Peternek hozott. Az irom�nyon nem szerepelt al��r�s, volt viszont rajta egy pecs�t. Highrock korm�nyz�j�nak pecs�tje. A lev�l �r�ja felsz�l�totta „j� sz�vets�ges�t” Beltropot, hogy Chaktcha mellett gy�jtse �ssze a flott�j�t a tendalesi t�mad�shoz. A t�mad�s megind�t�s�ra egy fut�rhaj� fog utas�t�st adni. A lev�l �r�ja szerint ugyanis nagyon fontos volt a j� id�z�t�s, hogy az �ltala Tendalesra k�ld�tt b�rgyilkosok a piratok �rkez�se el�tti est�n �lhess�k meg sir Brint.

   Eb�dre persze Ordo kapit�ny h�z�ba voltam hivatalos. Eleinte semleges t�m�kr�l besz�lgett�nk, de d�lut�n a kapit�ny megk�rdezte, hogy tal�lkoztam-e m�s pirat haj�kkal is a Black Shark-on k�v�l. Amikor megtudta, hogy els�llyesztettem a Tel-Kerrat fel� vitorl�z� Petite Aurore-t �s Gray Sails k�zel�ben az �szakkeletre tart� Concepcion-t, l�that�an megk�nnyebb�lt.

   –A Petite Aurore val�sz�n�leg engem keresett  –mondta Ordo kapit�ny.  –K�sz�n�m, hogy megv�vott vele helyettem, Nicolas kapit�ny! De a Black Shark �s a Concepcion szinte bizonyosan Chaktcha-ra indult. Beltropnak van nyolc mindenre kaphat�, megb�zhat� kapit�nya. K�z�-l�k h�rommal m�r el is b�nt, bar�tom. Jim Wallace Telltakon van. Vagyis n�gy haj�n�l nem k�ldhet t�bbet Chaktcha-ra Beltrop.

   M�snap Ordo kapit�ny Aliciara b�zta b�relt h�z�t, � maga pedig csatlakozott hozz�m az �tra k�sz Sea Wolf-fal. M�r nem csup�n a nekem adott szava hajtotta Tendales fel�, hanem a sir Brinhez f�z�d� bar�ts�ga is. Elindul�s el�tt azt javasolta, hogy az ifj� korm�nyz� figyelmeztet�se ut�n haj�zzunk Chaktcha sziget�hez �s �ss�nk rajta Beltrop ott gy�lekez� piratjain.

1603. �prilis 22. –                                    8 �ra 39 perc

    1603. �prilis 23. Tendales                 7 �ra 12 perc

   Tendalest el�rve egy teljesen �j probl�m�val kellett szembes�ln�m. Az eltelt hetek alatt sir Mortons ellenem kiadott k�r�z�se nyilv�nval�an el�rt Tendalesba is. B�rmennyire j�t akartam is sir Brinnek, minden es�lyem meg volt r�, hogy a kik�t�t v�d� er�d �gy�i forg�ccs� l�vik a haj�mat, miel�tt eljuthatn�k az ifj� korm�nyz�hoz. �thidal� megold�sk�nt a kompromitt�l� levelet �s vele sir Brin figyelmeztet�s�t Peter Ordora b�ztam. Hiszen a Sea Wolf m�g b�ntatlanul kik�thetett Tendales-on.

   Kegyetlen�l hossz�nak t�ntek a Tendales el�tti cirk�l�ssal t�lt�tt �r�k, m�g Ordo kapit�ny haj�ja d�l el�tt egy kev�ssel �jra felbukkant a sziget bej�r�j�ban. Sir Brin �zenet�t hozta, miszerint b�ntatlanul kik�thetek Tendales-on, mert sir Mortons v�djainak nincs annyi hitele, mint nekem.

   Sir Brin megd�bbenve olvasta az al��r�s n�lk�li levelet, amit Alicia Beltrop-t�l lopott. B�r a le�rtak k�s�rtetiesen illettek sir Mortons m�r ismert tetteihez, az ifj� korm�nyz� m�gsem tudta elhinni, hogy az alkir�ly eff�le al�val�s�gra vetemedn�k. Mindenesetre elk�rte Ordot�l a levelet, hogy elk�ldhesse sir Gritstone-nak, a kir�lyi ellen�rnek, amint majd Highrock-ba �rkezik. K�l�n megk�sz�nte kor�bbi seg�ts�gemet az ifj� korm�nyz�, a Bristol-on �rkezett b�rgyilkosokkal kapcsolatos figyelmeztet�sem�rt. Az�ta elfogt�k, �s felk�t�tt�k mind az �tvenet, r�juk m�r hi�ba sz�m�tanak a piratok, �s megb�z�ik.

1603. m�jus 05.                                     16 �ra 21 perc

    Chaktcha el�tt, �Keletre

   Tendalest elhagyva Ordo kapit�nnyal a megegyez�s�nk szerint egyenesen Chaktcha fel� indultunk. Tudtuk, hogy neh�z csat�ra kell sz�m�tanunk, de a meglepet�s m�r sokszor seg�tette gy�zelemhez az es�lytelennek t�n� t�mad�kat. Beltrop legfeljebb n�gy haj�t rendelhetett Chaktcha mell�. Egy j�l �sszehangolt t�mad�ssal meglephetj�k, �s le is gy�zhetj�k �ket.

   Napkelte el�tt szerett�nk volna Chaktcha sziget�hez �rni, de egy kis barca alaposan megkavarta a dolgokat. A tervezett meg�rkez�s�nk el�tti reggelen vett�k �szre az el�tt�nk vitorl�z� kis haj�t, de hi�ba eredt�nk a nyom�ba, nem tudtuk id�ben utol�rni. A k�t�rbocos kis Lightning olyan magabiztosan vitorl�zott a sziget �ble fel�, mintha hazafel� tartott volna. K�zben �lland�an l�v�ld�z�tt az egyik minionj�val, hogy felh�vja mag�ra  – �s persze r�nk is –  az ott horgonyz� haj�k figyelm�t. A Lightning igyekezet�nek h�la nem siker�lt a piratok haj�it a sz�k bej�r�ban megszor�tanunk, hanem a ny�lt tengeren kellett felvenn�nk ellen�k a harcot.

   Nagy szerencs�nkre csak h�rman voltak, nem n�gyen, ahogyan Ordo kapit�ny sz�molta. A legnagyobb a harminchat �gy�s Blade fast gallion volt. R�gt�n a nyom�ban �rkezett a tizennyolc �gy�s Thor gallion, majd a huszonk�t �gy�s First Blood pinasse.

   Els�k�nt m�gis az ap�cska Lightning leg�nys�ge fordult szembe vel�nk. A kis haj� minionjaival �s musk�t�ival vadul l�v�ld�zve esett nek�nk. Mire a hossz� �ld�ztet�s miatt feld�h�d�tt kapit�nya �szre vehette volna a vesz�lyt, keresztt�zbe ker�lt a haj�ink k�z�tt. K�t sort�zzel szinte sz�tmorzsoltuk a b�rk�j�t.

   A csata folytat�s�ban sajnos nem siker�lt ilyen j�l kihaszn�lnunk egyes�tett t�zer�nket. A piratok meglep�en gyorsan magukhoz t�rtek. A Blade �s a First Blood pinasse egyes�tett er�vel r�nk t�madott, m�g a Thor gallion k�l�n csat�ba bonyol�dott Ordo kapit�ny Sea Wolf-j�val. A k�t csaknem egyenl� erej� gallion hamarosan elsodr�dott a k�zel�nkb�l. Nem seg�thett�nk a Sea Wolf-nak, mert magunknak is �ppen el�g bajunk volt a k�t m�sik pirattal. Egyik sem volt olyan gyors, mint a Sea’s Lord, de k�tfel�l szorongattak benn�nket, �s nagyon kellett figyeln�nk a man�vereinkre. Kiss� javult a helyzet�nk, mikor siker�lt megt�p�znunk a First Blood vitorl�it. Egy f�l �r�ig csak a Blade-re kellett figyeln�nk �s ez v�gzetesnek bizonyult a nagy gallion sz�m�ra. Sz�l fel�l maradva elhaj�ztunk el�tte, �s k�zben folyamatosan l�tt�k v�dtelen orr�t. Mire befejezt�k a man�vert, a hull�mok m�r csaknem a Blade el�fed�lzet�t nyaldost�k.

   B�rmilyen f�rge volt is eredetileg, a mag�ra maradva, megt�p�zott vitorl�zat�val a First Blood m�r nem lehetett m�lt� ellenfele a Sea’s Lord-nak. T�volr�l kil�tt s�rt�zeink t�zbe �s v�rbe bor�tott�k a fed�lzet�t. Mire a Blade elmer�lt, a First Blood is kezdett v�szesen a jobb oldal�ra d�lni, �s l�that�an a v�g�t j�rta.

   Bev�gezve saj�t csat�inkat, a Sea Wolf seg�ts�g�re siett�nk. Ordo kapit�ny id�k�zben megcs�kly�zta a Thor galliont �s most elkeseredett k�zitusa d�lt a k�t haj� leg�nys�ge k�z�tt. R�csatlakoztunk a Thor bal mellv�dj�re, �s rohamunkkal percek alatt eld�nt�tt�k a csat�t. A roham k�zben, egy �v ut�n v�gre szemt�l szembe tal�lkozhattam John Ropeflake kapit�nnyal. A Sea’s Lord hajdani kapit�nya kardj�val sz�lesen cs�polva, b�sz ord�t�ssal rohant r�m. De a puszta er� m�r r�g nem volt el�g ellenem. N�h�ny v�d�s ut�n egyszer�en felny�rsaltam Ropeflake-et.

   Gy�zelm�nk ut�n m�r csak egyetlen elint�zni val�nk volt Chaktcha el�tt. Kihal�sztuk a tengerb�l Henri Westlake kapit�nyt, aki a Lightning fed�lzet�n sir Mortons t�mad�si parancs�t hozta a piratoknak. Azt�n elk�sz�nt�nk egym�st�l Ordo kapit�nnyal. � a megviselt Sea Wolf-fal visszaindult Tel-Kerratra, Aliciahoz. Nekem pedig s�rg�s dolgom volt Tendales sziget�n. �gy v�ltem, sir Brin a Gray Sails-r�l szerzett lev�l mell� �r�mmel fogadja majd Henri Westlake vallom�s�t is.

1603. m�jus 17. –                                     2 �ra 01 perc                                                      

    1603. m�jus 21. Tendales                 6 �ra 18 perc

   Hajnali k�t �rakor vetett�nk horgonyt Tendales kik�t�j�ben, b�zva sir Brin kor�bbi szavaiban. D�lel�tt felkerestem az ifj� korm�nyz�t a v�rosh�z�n �s besz�moltam neki a Chaktcha el�tt v�vott csat�r�l. �tadtam az elfogott Henri Westlake-et, aki �tk�zben nekem m�r bevallotta, hogy sir Mortons szem�lyes t�mad�si parancs�t vitte a Chaktcha-n�l v�rakoz� piratoknak. De gazd�ja szerint nem h�rom, hanem hat haj�t kellett volna a lakatlan szigeten tal�lnia.

   Sir Brin �tvette a foglyot �s sajn�lkozva azt tan�csolta, hogy am�g sir Alexander Gritstone, a kir�lyn� ellen�re meg nem �rkezik az Archipelagokra, keressek magamnak valami biztons�gos b�v�helyet. Sz�vesen l�tott volna Tendales-on, de egy ide l�togat� hadihaj�val szemben nem v�dhetett volna meg. A kez�ben l�v�, sir Mortons �rul�s�t igazol� bizony�t�kok dac�ra addig � sem tehetett semmit, am�g a kir�lyi ellen�r meg nem �rkezik. Persze elk�ldhetn� a v�diratot Londonba a bizony�t�kokkal egy�tt. De annak csak akkor lenne �rtelme, ha egyenesen a kir�lyn� kez�be ker�ln�nek. M�sk�nt sir Mortons befoly�sos bar�tai elt�ntetn�nek minden kompromitt�l� nyomot.

1603. j�nius 02. –                                     9 �ra 15 perc

    1603. j�nius 07. Shark Island          6 �ra 03 perc

   Tendales-t elhagyva egyenesen Shark Island-re vitorl�ztam. Nem akartam �n egy percre sem elb�jni sir Mortons k�r�z�se el�l, hiszen a Sea’s Lord sebess�g�vel �s t�z�rs�g�vel a Royal Navy legt�bb haj�j�val szemben meg tudtam volna v�deni magam. Csak az�rt mentem Ulssonhoz, hogy tan�csot k�rjek t�le, mik�nt juthatn�k Maurikio Camentata k�zel�be. Mivel Pegleg Berquist semmi �rtelmeset sem tudott mondani, m�r csak a kocsm�ross� lett szak�csban b�zhattam, ha meg akartam tudni, hogyan halt meg az ap�m.

   Visszat�rve Shark Island-re t�vir�l hegyire elmes�ltem Ulssonnak, mi mindent v�geztem az eltelt hetekben. Olafot egy�ltal�n nem lepte meg sir Mortons �rul�sa �s Beltrophoz f�z�d� kapcsolata sem. V�lem�nye szerint szem�ly�kben k�t g�tl�stalan gazember tal�lt egym�sra. Nekem csak annyit tan�csolt, hogy ezek ut�n m�g s�r�bben n�zzek a h�tam m�g�. Term�szetesen meg�g�rte, hogy azonnal �rtes�t, ha sir Alexander Gritstone haj�ja meg�rkezik Highrock-ba.

   Term�szetesen azt is elmondtam Ulssonnak, hogy mire k�sz�l�k. � pedig term�szetesen �r�lts�gnek tartotta, hogy hurokba akarom dugni a fejemet csak az�rt, hogy besz�lhessek Camentataval. Persze tudott egy viszonylag biztons�gos m�dszert, amivel bejuthatn�k Costa Sinistra-ra. Nevetve aj�nlotta, hogy szerezzek valahonnan egy spanyol menlevelet, vagy Letter of Marque-ot. Ahhoz viszont csak valamelyik spanyol szigeten juthattam volna hozz�.

   Gondjaimat Juan Manuel Tolosa oldotta meg, harmadnap. A spanyol �gyn�k �ltal�ban Gray Sails sziget�n pr�b�lt �j privateerokat toborozni haz�ja szolg�lat�ra, de n�h�ny napra �tj�tt Shark Islandra is szerencs�t pr�b�lni. Eleinte engem is minden�ron F�l�p kir�ly szolg�lat�ba akart �ll�tani. Ezen elvitatkoztunk egy darabig, azt�n alkudoztunk egy sort, v�g�l 5000 arany�rt kaptam t�le egy pecs�tes menlevelet, mellyel ak�rmelyik spanyol szigeten b�ntatlanul partra sz�llhattam.

1603. j�nius 22. –                                     6 �ra 12 perc

    1603. j�nius 24. Costa Sinistra        6 �ra 08 perc

   Maurikio Camentata els�re m�g sz�ba �llni sem volt hajland� velem. Egy�ltal�n nem hatotta meg sem az Ulssonra, sem Malcolm Sharpra val� hivatkoz�som. G�nyosan odab�kte, hogy azt a mes�t Sharp kapit�nyr�l, meg a kincs�r�l � is hallotta m�r n�h�nyszor. Azt tan�csolta, sz�rakozzak valaki m�ssal, ne zaklassam �t tov�bb a baroms�gaimmal. Jobb �tletem nem l�v�n a m�ltj�val kezdtem hergelni az �reg fogad�st. V�g�l siker�lt �gy feld�h�tenem, hogy k�st ragadott, �s azzal fenyegetett. D�hkit�r�se k�zben �szre sem vette, hogy elsz�lta mag�t, a Testv�ris�gben elt�lt�tt ifj�s�g�t emlegetve.

   Amikor �gy-ahogy lenyugodott, Camentata zs�rt�l�dve az orrom al� d�rg�lte, hogy b�rmelyik csavarg� Malcolm Sharp fi�nak hazudhatja mag�t. A h�res med�lomat is lophattam valakit�l, de ak�r meg is �lhettem �rte Sharp kapit�ny val�di fi�t. Ha m�gis az vagyok, akinek mondom magam, bizony�tsam be, hogy van v�r a puc�mban! Menjek el egy lev�llel Granda Avili�ra Lorenzo Marquez Avidohoz �s hozzam el a v�lasz�t! Ha visszat�rek, esetleg meggondolja mag�t �s tal�n mes�lni fog az ap�mr�l, mondta Camentata.

   Semmi kedvem sem volt Granda Aviliara haj�zni. F�leg nem �res rakt�rrel. Bet�rtem h�t Valdrio Garcia �zlet�be, h�tha siker�l valamilyen fuvart szereznem. A pocakos spanyol keresked� meg is b�zott 50 k�teg �benfa elsz�ll�t�s�val. Eg�szen j� fizets�get �g�rt �rte, 2000 pesot. Csak az volt a b�kken�, hogy az �benf�t nem Granda Aviliara, hanem Isla Ballenara kellett sz�ll�tanom.

   A rakod�s ut�n persze Camentata tabern�j�ban vacsor�ztam. Egyszer csak meg�llt az asztalom mellett egy tagbaszakadt spanyol. Kicsit �gyetlen meghajl�ssal Edmundo Marques kapit�nyk�nt mutatkozott be. �tsz�z pesot aj�nlott, ha csatlakozhat hozz�m Grueso nev� gallionj�val Isla Ballen�ig. Egy kancs� bor mellett megbesz�lt�k a r�szleteket. Marques kapit�ny beleegyezett, hogy el�bb kik�t�nk Granda Avilian, csak azut�n megy�nk Isla Ballen�ra. �gy azut�n m�snap reggel egy�tt bontottunk vitorl�t.

1603. j�lius 02. –                                    21 �ra 01 perc

    1603. j�lius 04. Granda Avilia          6 �ra 11 perc

   Megr�z� �lm�ny volt visszat�rni Granda Aviliara. Eg�szen a kik�t�sig azt v�rtam, mikor d�rd�lnek el az els� �gy�l�v�sek a v�ros mellett �ll� er�db�l, mint azon a r�gi �jszak�n, amikor megsz�kt�nk a Principio-val. De a kik�t� parancsnoka �ppen csak egy fut� pillant�st vetett a senor Tolosat�l v�s�rolt menlevelemre, azt�n kijel�lte a Sea’s Lord horgonyz� hely�t az �b�lben, �s m�r vissza is t�rt a partra, a saj�t dolg�hoz.

   Lorenzo Avido igen meglepetten vette �t Camentata level�t. A v�n kocsm�ros valami borsz�ll�tm�nyt reklam�lt. Nem ak�rmilyen reklam�ci� lehetett a lev�lben, mert senor Avido egyre s�padtabb� v�lt az olvas�sa k�zben. Mikor v�gzett a lev�llel, n�gysz�z aranyat aj�nlott, ha azonnal elviszek �tven hord� bort Costa Sinistr�ra Maurikio Camentatanak. Elfogadtam az aj�nlatot, de k�zben megakadt a szemem az egyik polcon hever� n�h�ny furcsa �vegt�mb�n. Senor Avido k�szs�gesen elmondta, hogy azokat optikusok szokt�k v�s�rolni, hogy lencs�ket csiszoljanak bel�l�k. Azonnal Adriano Montefi, az el caimanoi optikus jutott az eszembe �s �tsz�z arany�rt megv�s�roltam mind a h�sz �vegt�mb�t.

   M�g a boroshord�k fel�t sem raktuk be a Sea’s Lord rakter�be, mikor egy k�ld�nc �rkezett, hogy azonnal az alkir�ly palot�j�ba k�s�rjen. Amennyire t�lem telt, rendbe szedtem magam �s m�r talpaltam is a fick� nyom�ban. K�zben egyre azon j�rt az eszem, hogy most azt�n mindennek v�ge. Biztosan volt valami jel don Tolosa menlevel�n, amib�l a spanyolok tudj�k, ki is vagyok val�j�ban. De semmi sem t�rt�nt. Don Ricardo Ferrer de Mercadal csak egy lev�l k�zbes�t�s�vel b�zott meg. Szigor�an meghagyta, hogy a pecs�tes iratot csak don Guilabertus de Muntral saj�t kez�be adhatom.