Ha az ork tábor megfigyelésébe teljesen belefeledkező Josh nem lett volna igazi kósza, talán észre sem veszi a hátuk mögött érkező Gotront. De így szinte megérezte a sámán közeledését. Mire megfordult, már elő is rántotta mindkét kardját. Gotron arcán gonosz vigyor jelent meg, amint felemelte a kezét és mormolni kezdte a varázsigét, hogy tűzlabdákat dobálva elbánjon mindkét ellenfelével. A két fiatal harcos azonban eltávolodott egymástól, hogy bármelyikük ellen forduljon is Gotron, a másik hátba támadhassa.

   Az ork sámán egy pillanatra sem torpant meg. Azonnal váltott és egy jégdárdát dobott Tianára, majd rögtön a másodikat is. Az első még elkerülte a lányt, de a második telibe találta. Gotron azonnal megfordult, hogy hasonló fogadtatásban részesítse Josh-t is, de elkésett. Az ifjú kósza kihasználta, hogy a sámán Tianára figyelt és egyenesen rárontott apja gyilkosára. Mire Gotron feléje fordulhatott, Josh kardja már le is sújtott rá.

   De a sámán sem volt kezdő harcos! Hátralépett a támadás elől és széles pengéjű tőrét előrántva igyekezett hárítani Josh fergetegesen gyors döféseit-vágásait. Egy darabig sikerült is felfognia a kósza pengéit, de egy tőr mégsem volt elég két kard ellen! Gotron hamarosan sebet kapott a bal vállára, majd az oldalába is. Rá kellett jönnie, hogy közelharcban esélye sincsen a bosszúszomjas kószával szemben. Sebesült baljával a duridakő után kapott és oldalra hemperedve a következő támadás elől, átváltozott kardfogúvá.

   Gotron átváltozása láttán Josh meglepetten hátralépett, nehogy a kardfogú félelmetes mancsa elérhesse. A sámán azonban nem harcolni akart, csak időt nyerni, hogy meggyógyíthassa magát. Kihasználta a kettejük közt nyíló kis teret és a harc zajára fegyvereik után kapkodó orkok felé iramodott.

   Josh azonnal látta, hogy ha utolérné is Gotron, nem árthatna neki a hívei között. Ledobta hát a kardjait és íjat-nyílvesszőt ragadott. Amint felvonta saját készítésű íját, már csak a menekülő kardfogút látta, mely az orkok közé érve kezdett visszaváltozni ork sámánná. Gotron éppen elvégezte az öngyógyító varázslat első mozdulatát, amikor Josh halálosan biztos lövése a torkába fúródott.

   Közben az orkok is magukra találtak és ordítva vetették magukat a két emberre. Josh háromat is megsebzett közülük, mielőtt ismét kardra cserélte volna az íját. Aztán hatalmas lendülettel, szélkelepként pörögve-forogva fogadta az orkok rohamát. Egyiket a másik után döfte, vágta le.

   Tiana azonban későn szabadult a fagyasztó varázslat béklyójából. Alig volt ideje fegyvert rántani, mielőtt az orkok nekiestek volna. Keményen harcolt, de félig még bénult izmai nem lehettek elég gyorsak. Bár több orkot is a másvilágra küldött, utolsó ellenfele éppen akkor döfte keresztül hatalmas kardjával, amikor Josh a segítségére siethetett végre. A lány és gyilkosa egyszerre zuhantak a földre.

   A megtizedelt orkok menekülni próbáltak, de már azzal is elkéstek. Minden oldalról nyilak záporoztak rájuk, majd rohamra lendültek Mora Sul zsoldosai. A csata percek alatt véget ért. Az utolsó ork a sziklákon felfelé próbált menekülni, de Josh halálosan pontos nyila őt is megállította.

   A mora sul-i katonák átvizsgálták az orkok táborát, összeszedtek minden fegyvert, szerszámot és értéket. Aztán két máglyát raktak a félig kész ork hajókra a kivágott fákból. Az egyikre a halott orkok tetemeit halmozták, a másikra Tianát fektették két kardjával.

   Amint a máglyák leégtek, Josh haza indult Myrtanába. Borzasztó volt egyedül rónia az utat. Hiába állt bosszút apja haláláért, hiába húzta le az iszákját a visszaszerzett druidakő. Nagyon megszokta már, hogy mindenhová vele tartott Tiana, a kiváló harcostárs és barát. Orkokat akart ölni a lány haláláért! Újkeletű bosszúvágya egyre csak nőtt, amíg felkapaszkodott a hágón, és átvágott fél Myrtanán. Egyenesen Ardeába ment, hogy megmutassa a Gotrontól zsákmányolt térképet a Seregek Vezérének. A térképen hat kereszt volt, melyek a Myrtanában bujkáló ork csapatok táborait jelölték. A melléjük írt nevek azt is megmutatták, hogy melyik csapatnak ki a vezére.

   A Seregek Vezére azonban már elhagyta Ardeát, mire Josh odaért. A városka elöljárója szerint a dicső lovagok Geldernbe mentek, hogy ott folytassák az orkok vadászatát. Így Josh sem tehetett mást, ismét nekivágott az útnak.

   Lee tábornok azonnal fogadta Josh-t, amint az ifjú kósza Geldernbe ért. A térkép láttán a Seregek Vezére azonnal szervezni is kezdte a szükséges akciókat. De Josh azt kérte, hogy ő maga számolhassa fel az orkok táborait. Lee tábornok megértően rábólintott a kérésre és két lovagot adott Josh mellé, hogy segítsék a harcában.

   Josh első útja a Gelderntől délnyugatra, a folyón túli hegytetőre vezetett (a Gothic 3-ban itt két kőgólem tanyázott a barlangban). A barlangban lelt menedékre Akkda és egy tucatnyi harcosa. A szűk bejárat ugyan a védekező orkoknak kedvezett, de nem készülhettek fel sem a két lovag tűzlabdáira, sem Josh mindent elsöprő rohamára. A barlangból még menekülniük sem volt hová. Legtöbben elestek, de négy ork végül letette a fegyvert a győztesek előtt.

   A foglyul ejtett orkokat Gledernbe kísérték, majd Josh folytatta a hadjáratot. A két lovaggal Trelisbe mentek, felkapaszkodtak az orkok által felnyitott ősi templomhoz és leereszkedtek délkeletre a völgybe, ahol korábban Josh trollokra vadászott. A völgy végében, egy kőkör közelében meg is találták Griddal táborát és le is vágták mind a tíz ott tanyázó orkot.

   Trelis templomától az orkölő különítmény Josh vezetésével egyenesen Sildenbe ment. Átkeltek a város melletti kis hídon észak felé, majd egy nyiladékon felkapaszkodva megvívtak Gromak csapatával egy barlangban.  Két foglyukat Sildenben Karlen lovagra bízták és estig még a várostól északra, a két folyóág közti szigeten megbúvó Zargon táborát is felszámolták.

   Rövid pihenő után a kis csapat a nordmari hágóktól északra eső hegytető felé vette az irányt, ahol a Felhővár romjai között húzta meg magát Tarid egy újabb ork csapattal. A hosszú kapaszkodás után az orkok meglehetősen szívós ellenfeleknek bizonyultak. Keményen védekeztek a romok között és inkább mind meghaltak, de egyikük sem tette le a fegyverét, hogy rabszolgaként éljen tovább.

   A Gotron térképén jelzett utolsó ork tábor már Nordmarban volt. Josh és két kísérője Vengard mellett kapaszkodott fel a jeges északi hegyvidékre, hogy egy kis földnyelven, egy romos tanya közelében megküzdjenek Irgatrival és csapatával. Irgatri orkjai félelmetes védelmi vonalat építette ki táboruk elé. A földnyelv bejáratát néhány felderítő tartotta folyamatosan tűz alatt nyílpuskáival. Josh kósza tudományával egyenként leszedte a nyílpuskásokat, de amint a két lovaggal megközelítették a romos tanyát, a bokrok fedezékéből vagy egy tucatnyi elit ork támadott rájuk. Ezzel el is dőlt a csata, mert közelharcban Josh és a két lovag jobban megállta a helyét, mint az orkok. Sorra verték agyon Irgatrit és harcosait, végleg felszámolva az ork bandákat Myrtanában és Nordmarban.

   A Seregek Vezére a Myrtanának tett szolgálataiért, főleg a bujkáló és a rendet veszélyeztető ork csapatok megsemmisítéséért, a Myrtana és Nordmar határán fekvő Faring vezérévé nevezte ki Josh-t, mint az ország első kószából lett lovagját. Josh örömmel fogadta új megbízatását. Faringban ő nem annyira Myrtana és Nordmar határát, sokkal inkább a két országot összekötő kapcsot látott.

   De mielőtt az ifjú kósza elfoglalta volna új otthonát, két kitérőt is tennie kellett. Először is ellátogatott a kószák falujába. Nehéz szívvel, de megvált apja nemrégiben visszaszerzett druidakövétől. Eddig is harcosként élte az életét, lovagként sem akart apja nyomdokain járó druida lenni. Rábízta Canthorpra a kardfogú druidakövet, hogy keressen egy ifjú druidát, aki valóban méltó lehet a birtoklására.

   Második útja Vengardba vitte Josh-t, a kupola alá, egyenesen Ishaia házába. De hiába volt harcedzett lovag, bizony remegett a térde, amikor a nemes úrtól megkérte Katlin kezét. Csak egy héttel később hagyta el a főváros mágikus kupoláját, hogy hazavigye Faringba a feleségét.