1603. j�lius 07. –                                    15 �ra 01 perc

    1603. j�lius 09. Isla Ballena             7 �ra 22 perc

   Amint k�zeledt�nk Isla Ballenahoz, egyre kem�nyebb szelet kaptunk �s egyre romlott az id�. V�g�l a sziget el�tt a nyakunka is szakadt a vihar. Hatalmas szerencs�vel siker�lt �ps�gben �tverg�dn�nk a sz�k bej�r�n, ahol egyszerre kellett figyeln�nk a k�t t�lzottan is k�zeli partra, meg az el�tt�nk �gyetlenked� Grueso-ra. V�g�l csak bejutottunk a sziget hegykoszor�j�nak v�delm�ben megb�v�, a tendales-ihoz hasonl�, t�gas kik�t�be. A k�rnyez� hegyek megemelt�k a vihar szel�t �s a lag�n�ban szinte teljesen csendes volt a tenger. Elvitorl�ztunk a v�ros melletti szikl�n �ll� f�lelmetes er�d el�tt �s h�rom �r�val d�l ut�n horgonyt vetett�nk a rakpart mellett.

   Kik�t�s ut�n az els� utam a Grueso-hoz vezetett. Marques kapit�ny h�l�san megk�sz�nte a k�s�retet �s kifizette az �g�rt 500 pesot. Az aranyakkal a zsebemben don Guilabertus de Muntral palot�j�ba siettem, a pecs�tes levelet a kab�tom alatt igyekeztem meg�vni a szakad� es�t�l, am�g az �r�k be nem engedtek az alcaldehoz. Don Muntral szerencs�re szinte azonnal fogadott. �tvette a levelet, elolvasta, azt�n �tadott a k�zbes�t�s�rt ezer pesot �s kegyesen elbocs�tott a sz�ne el�l.

   Amint kil�ptem az alcalde palot�j�b�l, egy csinos le�nyz� �llta utamat. Sz�vesen megszorongattam volna Catalinat, am�g a karomba kapaszkodva elpanaszolta, hogy a v�leg�ny�t, Carlos Esperanzat f�l �ve egy El Lobo nev� haj�ra vez�nyelt�k. A haj� nem sokkal k�s�bb elvitorl�zott valami titkos k�ldet�sre, �s az�ta semmi h�r sincs r�la. Catalina s�rva k�rte, hogy tudjam meg az alcald�t�l, mikor t�r vissza v�gre az � Carlitoja. Maga is megk�rdezte volna, de az �r�k nem engedt�k be don Muntralhoz.

   Meg�g�rtem Catalin�nak, hogy m�snap �jra elmegyek az alcald�hoz �s megk�rdezem Carlos visszat�r�s�nek idej�r�l. A h�l�lkod� le�nyz�t mag�ra hagyva Arnau Manlleu tabern�j�ba indultam vacsor�zni. Az egyik sarkon azonban a sz� szoros �rtelm�ben �ssze�tk�ztem egy l�that�an feld�lt emberrel. Az idegen zavar�ban angolul mutatkozott be. Bartholomew Olsternek h�vt�k. Fut�lag eln�z�st k�rt, azt�n r�gt�n nekem szegezte a k�rd�st, nem l�ttam-e Carlat, a kocsmat�nd�rt. Nem �rtettem, hogyan lehet valaki ennyire feld�lt egy kocsmal�ny miatt. F�lre�lltam az angol el�l, �s g�nyos meghajl�ssal �tj�ra engedtem. Csak amikor elt�nt a k�vetkez� sarok m�g�tt, akkor jutott eszembe, hogy m�r l�ttam egyszer ezt az embert. Tendales-on, a Tarka P�niban. Amikor egy asszony  – akit m�snap holtan tal�ltak a saj�t �gy�ban –  piratok kuty�j�nak nevezte. Akkor sir Brin titk�ra volt, �s m�r akkor is Carla-hoz j�rt minden este. De kit �rdekelt ez a r�gi t�rt�net, amikor v�rt a fogad�, ahol rem�lhet�leg pomp�san megvacsor�zhatok?

   Arnau Manlleu nemcsak pomp�s vacsor�t t�lalt el�m, de sz�val is tartott, am�g az asztaln�l �ltem. Nagy halom �rdekes �s m�g t�bb �rdektelen h�rt z�d�tott r�m, amit szerencs�mre el�g j�l t�rtem. Megtudtam, hogy senor Manlleu �ccse nemr�giben elt�nt a tengeren. Val�sz�n�leg a spanyol vizek leg�jabb r�me, Jeauvinione t�madta meg az � haj�j�t is. A b�besz�d� kocsm�ros elmes�lte, hogy egy Francesca nev� l�ny, aki a szigetre l�togat� matr�zok �s a katon�k kedvence, egy saj�t mag�hoz hasonl�an �t�d�tt katon�t�l egy csod�latos, zaf�rk�ves gy�r�t kapott aj�nd�kba n�h�ny �ve. A katona egy halott franci�n�l tal�lta az �kszert, a v�ros sikertelen ostroma ut�n. Az�ta Francesca mindenkinek eldicsek-szik az � „var�zsgy�r�j�vel”. Azt is megtudtam, hogy f�l �ve k�t gallion hagyta el Isla Ballenat, valamilyen titkos k�ldet�ssel. De az�ta senki sem hallott sem az Intrepido-r�l, sem a k�s�ret�ben l�v� El Lobo-r�l. Senor Manlleu saj�t tapasztalatak�nt mes�lte, hogy Gray Sails-en van az Archipelagok legnagyobb rabszolgapiaca. Akinek el�g p�nze van, ott a zsenge feh�r le�nyk�kt�l a markos n�ger munk�sokig b�rmit megv�s�rolhat. A kocsm�ros att�l tartott, hogy szeretett �ccse is ott v�gzi, ha ugyan m�r nem adt�k el valami �ltetv�nyre, vagy b�ny�ba.

   M�snap reggel senor Manlleu le�r�sa alapj�n nem volt neh�z r�tal�lnom Francesca-ra. Amint az egy�bk�nt szemreval� le�nyz� megsz�lalt, arra is r�j�hettem, mi�rt szeretik �t annyira a matr�zok �s a katon�k. Szeg�ny l�ny olyan buta volt, hogy a saj�t ujjait sem tudta volna megsz�molni, de roppantul vonz�dott minden f�rfihez, aki hajland� volt sz�ba�llni vele. Alig tudtam levakarni magamr�l, am�g elmondtam neki Josephine Lodet t�rt�net�t. Francesca megsiratta a szeg�ny asszonyt, aki elvesz�tette a fi�t �s hajland� volt eladni nekem a var�zsgy�r�j�t „h�sz-sz�z-ezer” arany�rt. Egy kis ersz�nyben adtam neki �tven pesot, amib�l �r lehetett egy darabig. Mire elraktam Josephine Lodet gy�r�j�t, Francesca boldogan �js�golta, hogy van „h�sz-sz�z-ezer” aranya �s megveszi bel�le az alcalde palot�j�t.

   Don Muntral nagyon meglep�d�tt, amikor �jra felke-restem, de egy�ttal �r�lt is a l�togat�somnak. �t sem hagyta nyugodni a k�t gallion nyomtalan elt�n�se. Elmondta, hogy az Intrepido �s az El Lobo Inachetla-ra vitorl�zott, hogy lesz�moljon a lakatlan szigeten megtelepedett piratokkal, akik megb�n�t�ssal fenyegett�k az Arany �t forgalm�t. A k�t gallion azonban egy�ttesen hetvenn�l is t�bb �gy�ja dac�ra nyomtalanul elt�nt. Nincs r�luk h�r, �s ami a legaggaszt�bb, egyetlen t�l�l� sem t�rt haza a leg�nys�g�kb�l.

   Volt azonban don Muntralnak egy m�sik probl�m�ja is. A titk�r�t, Bartholomew Olstert ma reggel holtan tal�lt�k az �gy�ban. A halott m�g akkor is saj�t tork�t szorongatta. Az alcalde arra k�rt, hogy diszkr�ten k�s�rjem el�be Carlat, akit Bartholomew el�z� este mindenfel� keresett a v�rosban. Term�szetesen elmentem Carla�rt a tabern�ba, de a l�ny m�r nem volt a szigeten. Senor Manlleu elmondta, hogy az a feketehaj� boszork�ny mag�ba bolond�totta Miguel Quenda kapit�nyt �s el�z� este a Torrero pinasse-on elhaj�ztak Isla Ballena-r�l.

   Miut�n t�j�koztattam don Muntralt Carla elt�n�s�r�l, elballagtam Simon Benencasahoz �s �tadtam neki a Costa Sinistrar�l hozott �benf�t. K�zben az alcalde palot�j�t�l a boltig, majd a boltt�l a kik�t�ig egyre a karomba kapaszkod� Catalina-t pr�b�ltam vigasztalni. Szeg�ny l�ny annyi r�mes t�rt�netet hallott a piratokr�l, hogy biztosra vette az � Carlitoja hal�l�t.

1603. j�lius 18. –                                    22 �ra 19 perc

    1603. j�lius 20. Costa Sinistra         6 �ra 04 perc

   K�s� �jjel, alig m�sf�l �r�val �jf�l el�tt �gyeskedt�nk be Costa Sinistra kicsiny, v�dett kik�t�j�be. Napkelte ut�n partra sz�lltam �s felkerestem Camentatat hogy, j�jj�n le a rakpartra �s vegye �t a bor�t. Val�j�ban csak g�nyol�dni akartam az �reggel, de � t�nyleg lej�tt a kik�t�be �s egyenk�nt ellen�rizte mind az �tven hord�t. �gy dirig�lta a kirakod�st, mintha a saj�t haj�j�n, a saj�t leg�nys�g�nek parancsolgatott volna.

   Am�g Camentata kirakatta �s felhordatta a bor�t a tabern�j�ba, �n megkerestem Valdrio Garci�t. �tadtam neki a Simon Benencasat�l az �benf��rt kapott levelet, azt�n bezsebeltem a fuvar�rt j�r� 2000 pesot.

   Este, a kandall� el�tt azt�n eg�szen megenyh�lt a v�n kocsm�ros �s mes�lni kezdett. Val�ban szak�cs volt ap�m haj�j�n, a harminck�t �gy�s Freedom gallionon. M�r akkor is Sharp kapit�nnyal j�rta a tengert, amikor Olaf m�g jav�ban lopkodta Bristolban a h�sp�st�tomokat. De nem csak szak�cs volt, hanem �ppolyan bizalmasa is volt a nagy kapit�nynak, mint k�s�bb Olaf. Akkor is a haj�n volt, amikor ap�m valahol Telltak sziget�n el�sta azt a legend�s �s ezerszer �tkozott kincs�t, mely v�g�l a veszt�t is okozta. Mert volt valaki, akit�l m�g Malcolm Sharp is tartott, �s annak a titokzatos ellenf�lnek �ppen arra a kincsre f�jt a foga.

   Hal�la el�tt az ap�m valamilyen tal�lkoz�ra ment, Chaktcha sziget�re. K�t haj�juk volt, a harminck�t �gy�s Freedom �s egy nyolc �gy�s, k�t�rbocos kis b�rka, a Hawk. Egy hete v�rakoztak m�r Chaktcha �bl�ben, mikor egy k�d�s reggelen k�t, sz�rke vitorl�ja miatt alig l�that� haj� �t�tt rajtuk, v�r�s z�szl�val az �rbocukon. A v�r�s z�szl� a kegyetlen, hal�los harc jele. Amelyik haj� azt vonja fel, az csak gyilkolni akar, �s nem ejt foglyokat, vagy zs�km�nyt.

   A k�t idegen haj�, egy gallion �s egy pinasse a k�d miatt akad�lytalanul bejutott az �b�lbe �s egyenesen a Freedom-ra t�madott. A Hawk-kal nem is t�r�dtek, �gy a kis b�rka elmenek�lhetett. Apr�cska sakerjeikkel am�gy sem tehettek volna sokat. Tal�n, ha gy�jt�haj�nak haszn�lj�k a Hawk-ot … De �k a tengerbe vetett�k az �gy�ikat, hogy �tjussanak az �bl�t lez�r� homokz�tony f�l�tt. Alig �rtek ki a ny�lt tengerre, mikor a Freedom-ot megcs�kly�zt�k �s lerohant�k ellenfelei. De a b�rka leg�nys�g�nek t�bbs�ge sem sokkal �lte t�l a kapit�ny�t. K�t h�ttel a csata ut�n a spanyolok elfogt�k fegyvertelenn� lett kis haj�jukat. Leg�nys�g�t megk�nozt�k �s felk�t�tt�k.

   M�g miel�tt megk�rdezhettem volna, hogy � v�g�l hogyan menek�lt meg, Camentata ezer peso�rt felk�n�lt egy f�l t�rk�pet. Azt �ll�totta, hogy ap�m saj�t kez�leg rajzolta a kincs�t rejt� szigetr�l. A t�rk�pet valaki durv�n kett�has�totta az �tl�ja ment�n, de �gy is l�ttam, hogy Telltak sziget�t �br�zolja. Camentata szerint a m�sik fel�t ap�m valaha a F�lszem� Bartholomew-nak adta, akit azt�n megk�seltek Isle d’Orange-on. De nekem a f�l t�rk�ppel is lehet es�lyem megtal�lni a kincset, hiszen Malcolm Sharp fia vagyok. Ugyanolyan veszett harcos vagyok, mint az ap�m, �s az eszem is arra a sr�fra j�r, mint neki. Nem nagyon hittem a mes�s kincs l�tez�s�ben, de abban igen, hogy a t�rk�pen az ap�m keze �r�s�t l�tom. Ez�rt fizettem ki az ezer pesot Camentatanak.

1603. j�nius 27.                                     13 �ra 19 perc

    Inachetla el�tt, D�lre

   Elhaj�ztam Inachetlara, hogy kider�tsem, mi lett a k�t spanyol fast gallion sorsa. Megk�rdezni akartam a piratokat, nem harcolni ellen�k. De a sziget el�tt szembe tal�ltuk magunkat egy harmincn�gy �gy�s, f�rge gallionnal, amely azonnal t�zet nyitott a Sea’s Lord-ra. Nem kock�ztathattam a haj�m �ps�g�t, ez�rt viszonoztuk a t�zet. Gyorsan kider�lt, hogy a piratok t�z�rei �s maga a leg�nys�g sem valami k�pzettek. Nem csak rosszul l�ttek, de lassan is. Dreyfus leg�nyei szinte forg�ccs� apr�tott�k a nagy haj�t. �gy�z�s k�zben d�bbenten fedeztem fel, hogy ellenfel�nk tatj�n az El Lobo felirat vir�t.

   F�l�r�val a csata kezdete ut�n lerohantuk �s elfoglaltuk a megtizedelt leg�nys�g� El Lobo-t. Az elfogott piratok sz�lnek ereszt�s�k el�tt elmondt�k, hogy f�l �vvel kor�bban �jjel, cs�nakokr�l t�madt�k meg a sziget el�tt lehorgonyzott k�t spanyol haj�t. Azokat a spanyolokat, akik nem akartak k�z�b�k �llni, a Halve Maen fleute Gray Sails-re vitte, a rabszolgapiacra. De a pi-ratoknak nem volt szerencs�j�k Inachetlan. Hi�ba foglalt�k el a k�t spanyol galliont. A gy�zelm�k ut�ni napon d�lt�jban felrobbant az Intrepido. Egy h�ttel k�s�bb elt�nt az egyik r�gi haj�juk, a Great John gallion. M�g ma sem tudt�k, hogy egy spanyol haj�, vagy egy vihar v�gzett-e vele. K�t hete �jabb vesztes�g �rte �ket. Egy spanyol konvoj elleni t�mad�s sor�n odaveszett a Speedy nev� pinasse-uk is. M�r a mi megjelen�s�nk el�tt is azt fontolgatt�k, hogy visszat�rnek Shark Island-re. Amikor megk�rdeztem, hogy a vezet�j�ket nem Francois Jeauvinione-nak h�vt�k-e, csak �rtetlen�l n�ztek r�m. Sosem hallott�k m�g a francia pirat nev�t.

1603. augusztus 14. –                            10 �ra 54 perc

    1603. augusztus 17. Shark Island   4 �ra 05 perc

   Inachetlar�l egyenesen Shark Island-re vitorl�ztam. Meg akartam k�rdezni Ulssont�l, mit tud Francois Jeauvinione-r�l. Azt hittem, csak p�r semmitmond� v�laszt kapok, legfeljebb annyit tudhatok meg, mikor vitorl�zott el Shark Island-r�l a francia pirat. De amint kimondtam Jeauvinione nev�t, Ulsson els�padt, �s olyan k�romkod�sba kezdett, amilyet m�g nem hallottam t�le. Kider�lt, hogy a francia pirat egy f�l �ve be�ll�tott a V�g Pokolba �s nagy hangon bejelentette, hogy alap�t egy �j Testv�ris�get! Hosszan �cs�rolta Ulsson m�dszereit �s a hireik�rt cser�be komoly v�delmet �g�rt a hozz� csatlakoz�knak. Amikor Ulsson neki akart ugrani, Jeauvinione arc�tlanul felid�zte a Testv�ris�g t�rv�ny�t, miszerint a kapit�nyok nem harcolhatnak a parton. Az�ta �ll�t�lag t�bben �s t�bbsz�r is l�tt�k a gallionj�t �s n�h�ny m�s haj�t is Aliand� szigete k�zel�ben.

   K�s�bb, n�gyszemk�zt elmondtam Ulssonnak, mit tudtam meg Camentatat�l. Ap�m utols�, v�res csat�ja �s a k�t titokzatos t�mad� kegyetlens�ge Olafot is meglepte. Egyik kir�lyi flotta haj�i sem lehettek, mert akkor a h�res kal�z legy�z�se nagy h�rver�ssel j�rt volna. Legink�bb az zavarta Ulssont, hogy az orvul t�mad� ellenf�l kil�te m�ig titokban maradhatott. Mivel tudta r�venni a t�mad�sban r�szt vev� t�bbsz�z ember�t a hallgat�sra? Vajon a gy�zelemmel egy�tt siker�lt megszereznie ap�m kincs�t is?

   A kincs eml�t�se eszembe juttatta Camentata t�rk�p�t. El�szedtem �s megmutattam Ulsonnak. Olaf legel�sz�r is hosszan �s alaposan leszedte a keresztvizet Camentatar�l �s teljes csal�dj�r�l, ami�rt a volt szak�cs ilyen illetlen�l eltitkolta el�le a t�rk�p l�tez�s�t. Azt�n �sszedugtuk a fej�nket a rajz f�l�tt. Volt rajta egy titokzatos mondat: „V�res szikl�t a J�gkamp�hoz”. A t�rk�pen viszont csak a J�gkamp�nak nevezett f�lsziget l�tszott. Ulsson v�g�l �ppen azt mondta, amit Camentata: egyed�l nekem van es�lyem a t�rk�p m�sik fele n�lk�l is megtal�lni a kincset, hiszen �n is Sharp vagyok, mint az, aki rajzolta.

   M�g m�snap is a f�l t�rk�p titk�n t�rt�k a fej�nket. Ulssonnak sz�get �t�tt a fej�be Camentata egyik mondata, hogy ap�m a t�rk�p m�sik fel�t v�lhet�leg a F�lszem� Bartholomew-nak adta. M�rpedig Bartholomew-t �ll�t�lag Gray Sails-en l�tt�k utolj�ra partrasz�llni. Akkor pedig a t�rk�p m�sik fele ak�r Beltropn�l is lehet! Olaf azonnal fel is aj�nlotta, hogy kicsit puhatol�zik Bel-tropn�l ebben az ir�nyban. Hogy ne unatkozzak, �s ne is zavarjam a t�rgyal�sait, r�m b�zott egy „k�nny� munk�t”. Tricky Marcus ezer aranyat �g�rt annak, aki els�llyeszti Julio Nederedas San Miguel nev� karavell�j�t. Senor Nederedas �ppen Granda Aviliara haj�zott egy kisebb jav�t�sra, ott k�nnyen meg is tal�lhatom �s elrendezhetem vele a dolgot.

   Nem igaz�n f�l�tt a fogam a b�rgyilkoss�ghoz, de nemet sem akartam mondani Ulssonnak. Elv�llaltam a munk�t �s tizenhetedik�n hajnalban vitorl�t bontottam.

1603. augusztus 17. –                            17 �ra 25 perc

    1603. augusztus 18. Gray Sails        6 �ra 04 perc

   Kev�ssel napnyugta el�tt �rt�nk Gray Sails-re. �gy vitorl�ztunk be az �b�lbe, mintha csak haza menn�nk. Kih�v�an Beltrop er�dje el�tt vetettem horgonyt, de csak n�h�ny kipr�b�lt emberemmel sz�lltam partra. Els�t�ltunk a c�g�re ut�n Habos Kors�nak ismert iv�ba. A gerend�b�l �csolt m�int�zm�ny tulajdonosa nem csak j�f�le itallal l�tott el benn�nket, de a k�rd�seimre is k�szs�gesen v�laszolt. R�vid fejt�r�s ut�n �tba igaz�tott Raymundohoz, aki Halve Maen nev� fleute-j�n f�l �ve egy csapat spanyol rabszolg�t hozott Gray Sails-re. Nem csin�lt vel�k valami nagy �zletet. A t�bbs�g�k m�ig a nyak�n maradt, mert igen kevesen akarnak feh�r rabszolg�t venni, �s azok is ink�bb zsenge feh�r l�nyk�t keresnek, nem szak�llas spanyol katon�kat vagy matr�zokat.

   A kocsm�ros �tmutat�sa alapj�n megkerestem Ray-mundo kunyh�j�t, mely a rabszolg�k sz�ll�s�ul szolg�l� t�gas f�szer mellett �llt. A rabszolga-keresked� meglep�en j�l eml�kezett Carlos Esperanz�ra, ami hamarosan nagyon is �rthet�v� v�lt a sz�momra. A nagydarab spanyol Omory k�zel�ben kit�rt a rakt�rb�l. A bilincs�vel Raymundo k�t ember�nek is beszak�totta a fej�t, azt�n a tengerbe vetette mag�t. A keresked� szerint egy olyan marha er�s ember biztosan ki�szott a partra. De arr�l m�r fogalma sem volt, hogyan boldogulhat egy spanyol katona a francia szigeten. Pedro Manlleu nev�t viszont m�g soha �let�ben nem hallotta Raymundo. A ballenai kocsm�ros �ccse eszerint nem ker�lt Gray Sails-re.

   Miel�tt elhagytam a szigetet, Ulsson intelmeire fittyet h�nyva felkerestem Beltropot. Elmondtam neki, hogy Malcolm Sharp fia vagyok. Megk�rdeztem, hogy val�ban egy�tt haj�zott-e az ap�mmal �s mit tud a hal�l�r�l. Beltrop azonban ez�ttal nem volt valami besz�des kedv�ben. Azt mondta, valaha t�nyleg egy�tt haj�zott Malcolm Sharppal, de az m�r r�gen volt �s elm�lt. Ami egyszer elm�lt, az meghalt. A holtakat pedig nem szabad zargatni. V�g�l azzal k�ld�tt el, hogy am�g egy �cska �rm�n�l nincs jobb bizony�t�kom, hogy val�ban Malcolm Sharp fia vagyok, ne zavarjam �t t�bb�!

1603. augusztus 23. –                            18 �ra 01 perc

    1603. augusztus 26. Granda Avilia  6 �ra 28 perc

   A kik�t�s ut�n a tisztjeimmel elballagtunk vacsor�zni az Arany Bik�ba. Hab�r az �tel igen kit�n� volt, a fogad� pedig csaknem �res, nem tal�ltunk sok nyugalmat. A tulajdonos, Salvadore Engano folyton k�r�l�ttem ny�zsg�tt, mintha valami k�l�nleges vend�g lettem volna. Kiszolg�l�s k�zben v�g�l els�rta a b�nat�t is. F�l �ve Lorenzo Avido be akart t�rsulni az Arany Bik�ba. Mivel senor Engano elutas�totta, az �lnok keresked� mindent elk�vet, hogy t�nkre tegye a fogad�t. El�sz�r v�s�rolt egy h�zat, ahol sz�pen berendezett szob�kban k�nny�v�r� l�nyok v�rj�k a v�rosi urakat �s a j�l fizet� tenger�szeket. Most pedig azt tal�lta ki, hogy olcs�, csemp�szett rumot �rus�t, ezzel is cs�kkentve a taberna forgalm�t. Senor Engano �ppen ellenfele egyik dicsekv� seg�dj�t�l tudta meg, hogy holnap alkonyatkor v�rhat� a csemp�szek Weasel nev� fleute-ja a k�vetkez� rakom�ny rummal.

   M�snap egy kis alkudoz�st k�vet�en alkonyat el�tt valamivel kifutottunk a Sea’s Lord-dal a csemp�szek fogad�s�ra. A senor Engano �ltal le�rt �b�l k�zel�ben gyorsan meg is tal�ltuk a Weasel fleute-ot. El�be l�vettem a csemp�szek kik�t�shez k�sz�l� haj�j�nak, mire a h�siess�g legkev�sb� vesz�lyes form�j�t v�lasztva, azonnal megadt�k magukat. Egy k�l�n�tm�nnyel �tsz�lltam a Weasel fed�lzet�re, �s roppantul el�ny�s �zletet k�t�ttem Pedro Alvaroval, a fleute kapit�ny�val. Engedelmesen elk�s�rtek a kik�t�be, ahol reggel szab�lyosan v�moltatt�k a rakom�nyukat, majd egy t�telben eladt�k az eg�szet senor Enganonak. Ezek ut�n Pedro Alvaro nyolcezer arany�rt megv�s�rolta t�lem a tulajdon haj�j�t.

   Salvadore Engano ezer arannyal �s egy ingyenes vacsor�val h�l�lta meg a k�zrem�k�d�s�nket. Tal�n m�g enn�l is t�bbet �rt sz�m�ra a tan�csom, hogy a vend�geket valamif�le m�sorral, �nekesekkel �s t�ncosokkal cs�b�tsa vissza Lorenzo Avidot�l.

   Vacsora k�zben csendesen meg�llt mellettem egy id�s�d� pap. Padre Ignacio elmondta, hogy Shark Island-ra kellene utaznia. Egy Olaf Ulsson nevezet�, istenf�l� f�rfi� f�l �ve �zent �rte, hogy mentse meg a szigeten �l� emberek lelk�t a k�rhozatt�l. Sajn�latos m�don mindeddig egyetlen olyan kapit�nyt sem tal�lt, aki hajland� lett volna elvinni �t a piratok sziget�re. P�nzt nekem sem tudott aj�nlani az �t�rt, de Isten nev�ben arra k�rt, hogy seg�tsek neki misszi�ja sz�nhely�re eljutni. Majdnem elnevettem magam. Ulsson, mint istenf�l� f�rfi�?! De ha papot akar Shark Island-ra, h�t �sse k�! Elviszem neki! El �n! Felvettem padre Ignaciot a haj�mra, csak a t�relm�t k�rtem, am�g �zleti �gyeimet elint�zem Tel-Kerraton.

   Huszonhatodik�n reggel t�relmesen megv�rtam, am�g a San Miguel felszedi a horgony�t �s elhagyja a kik�t�t. Akkor mi is vitorl�t bontottunk �s a karavella nyom�ba eredt�nk. M�r alig l�tszott a l�that�ron Granda Avilia, amikor megk�zel�tett�k a gyan�tlan San Miguel-t �s egy kis csapattal �tsz�lltam a fed�lzet�re. Pisztolyt szegeztem senor Nederedas fej�nek �s megad�sra k�nyszer�tettem. Tricky Marcus nev�nek hallat�n a keresked� els�padt �s engedelmesen cs�nakba sz�llt az embereivel. A karavell�j�t el�bb kifosztottuk, azt�n megl�kelt�k. Ut�na Tel-Kerrat fel� vettem az ir�nyt, hogy bevasaljam Tricky Marcuson a San Miguel els�llyeszt�s��rt j�r� p�nzemet.

1603. szeptember 08. –                            7 �ra 39 perc

   1603. szeptember 09. Tel-Kerrat        6 �ra 05 perc

   Tel-Kerraton abban a szerencs�s helyzetben voltam, hogy nem kellett az utc�n k�rdez�sk�dn�m Tricky Marcus ut�n. Felkerestem Peter Ordot, �s � azonnal �tba igaz�tott egy apr�cska, szalmatet�s h�zik�hoz. Megb�z�m palot�j�t l�tva k�telkedni kezdtem, hogy valaha is hozz�jutok a be�g�rt ezer aranyamhoz. Tricky Marcus azonban egy �cska szekr�nyb�l azonnal el�var�zsolta a p�nzemet, amint meghallotta, hogy v�geztem Nederedas haj�j�val. Egy cseppet sem �rdekelte, hogy mi lett az ellens�g�vel, bossz�v�gy�t t�k�letesen kiel�g�tette a San Miguel pusztul�sa is. Sziszeg� d�hvel mes�lte, hogy Nederedas beleszeretett egyik �zletfel�nek fiatal feles�g�be. Azzal akarta elnyerni az asszonyka kegyeit, hogy Marcus-szal leveleket hamis�ttatott, mintha a f�rj�nek szeret�je lett volna. Csakhogy Marcusnak egy fal�nk kecske miatt csak m�sodj�ra siker�lt elv�geznie a munk�t, �s mire a levelek elk�sz�ltek, az asszonyka f�rj�t meg�t�tte a guta, a fiatal �zvegy pedig sz�ba sem �llt t�bb� Nederedas-szal. A f�sv�ny gazember erre visszaadta a felhaszn�latlan leveleket Marcus-nak �s nem volt hajland� fizetni �rt�k.

   Besz�dbe elegyedtem Marcus-szal, �s hamarosan r�j�ttem, hogy nem a Nederedasnak k�sz�tett levelek voltak az els� munk�i. H�rom �ve n�h�ny hamis�tott okirat �s egy festm�ny miatt sietve kellett elhagynia Franciaorsz�got. Olyan sietve, hogy csak k�s�bb j�tt r�, hov� is tart a haj�, amelyre siker�lt felsz�llnia. Persze nem v�letlen�l faggattam ki Marcust. Egy kolossz�lis �tlet kezdett motoszk�lni a fejemben, amihez az � seg�ts�ge kellett. Ulsson azt mondta, Beltrop nagyon akar t�lem valamit, az�rt nem �lt meg, mikor a keze k�z�tt voltam. Camentata szerint az ap�m a t�rk�pe m�sik fel�t a F�lszem� Bartholomew-nak adta, akit �ll�t�lag a hal�la ut�n m�g l�ttak Gray Sails-en. Ha sejt�sem nem csal, a m�sik f�l t�rk�p Beltropn�l van, �s a v�n gazember nem m�st akar t�lem, mint a hi�nyz� darabot!

   Megb�ztam Marcust, hogy m�solja le nagyon pontosan a f�l t�rk�pemet. Ugyanolyan legyen a fest�se, az �r�sa, m�g a szakad�s vonala is. Csak a titokzatos mondatban a V�res sz�kla helyett irjon Sz�lfa fokot! Elv�llalta a munk�t, de kem�ny k�tezer aranyat k�rt �rte, �s r�ad�sul roppant k�v�ncsi is lett, mire kell nekem k�t csaknem egyforma f�l t�rk�p. Azt hazudtam neki, hogy egyidej�leg k�t gazdag franci�nak akarom eladni az elt�r� t�rk�peket, mert nem tudhatom, az �zlett�rsam melyikt�l kap majd t�bb p�nzt a m�sik fel��rt.

1603. szeptember 23.                               0 �ra 49 perc

    Gray Sails-t�l t�vol, Keletre

   M�r majdnem el�rt�k Gray Sails sziget�t, amikor egy �r�val �jf�l ut�n egy f�rge pinasse kersztezte az utunkat �s el�b�nk l�tt. Nem nagyon f�l�tt a fogam a Kent-tel val� csat�hoz, mert �rboc�n ugyan�gy angol lobog�t hordott, mint az �n Sea’s Lord-om. John Smith kapit�ny azonban velem ellent�tben nem privateer, hanem pirathunter, pontosabban fejvad�sz volt. Nem is v�letlen�l cirk�lt Gray Sails k�zel�ben. Egyenesen r�m vad�szott, m�gpedig sir Mortons megb�z�s�b�l. Mindezt persze csak reggel tudtam meg, amikor a lefegyverzett kapit�nyt �s leg�nys�g�nek marad�k�t cs�nakokba �ltett�k. Az elfoglalt Kent-et ugyanis zs�km�nyk�nt magunkkal vitt�k.

1603. szeptember 26. –                            4 �ra 39 perc

    1603. szeptember 29. Shark Island  6 �ra 22 perc

   Ha k�sz�netekb�l meg lehetne gazdagodni, egy csap�sra a vil�g leggazdagabb embere lehettem volna, alig egy �r�val a kik�t�s ut�n. El�bb padre Ignacio h�l�lkodott egy sort, ami�rt baj n�lk�l elhoztam a piratok k�z�. Azt�n Ulsson k�sz�nte meg t�bbsz�r�sen, hogy papot hoztam az Isten ig�j�re �s megbocs�t�s�ra v�r� embereinek. V�g�l a padre m�g azt is meg�g�rte, hogy naponta t�bbsz�r is im�dkozni fog a lelkem �dv��rt.

   K�s�bb, amikor egyed�l maradtunk, elmondtam Olafnak, hogy v�geztem a r�m b�zott munk�val, a San Miguel m�r a tenger fenek�n pihen. Azt sem hallgattam el, hogy eszemben sem volt fizets�g�rt meg�lni Julio Nederedast. Ulsson mosolyogva megveregette a v�llamat, mondv�n: nem csal�dott bennem, � sem gondolta m�sk�nt Tricky Marcus megb�z�s�nak a teljes�t�s�t.

   D�lut�n felkerestem Johnny Biggs m�hely�t, hogy elad�s el�tt megjav�ttassam a Kent-et. Biggs, a nagydarab, kerekfej� �cs le is j�tt velem a partra �s gyorsan felm�rte a zs�km�nyolt pinasse s�r�l�seit. M�g jav�ban alkudoztunk a jav�t�s k�lts�geir�l, amikor egy cs�nakon kievezett hozz�nk Roger Godsey kapit�ny. Felaj�nlotta, hogy azonnal megveszi a Kent-et 20’000 arany�rt �s m�g a jav�t�s kifizet�s�t is mag�ra v�llalta. Mivel �gy azonnal megkaphattam a p�nzemet, �s megszabadultam minden gondt�l, gyorsan Godsey kapit�ny tenyer�be csaptam. Este az iv�ban meg is kaptam egy takaros b�r zs�kocsk�ban a pinasse �r�t.

   �gy terveztem, n�h�ny h�tig pihentetem a leg�nys�gemet Shark Island-en, de k�t nappal k�s�bb egy angol lobog�t lenget� k�t�rbocos b�rka, a Swallow �rkezett a kik�t�be. David Fletcher kapit�ny alig horgonyozta le a haj�j�t, egyenesen bej�tt az iv�ba �s ut�nam �rdekl�d�tt Tommy Barkhead-t�l. Amikor v�gre meg is tal�lt, elmondta, hogy sir Brin k�ldte hozz�m. H�rom hete meg�rkezett Highrock-ba sir Alexander Gritstone, a kir�lyi ellen�r. Tendales ifj� korm�nyz�ja arra k�rt, a lehet� leghamrabb jelentkezzek az ellen�rn�l.

   Azonnal a fed�lzetre parancsoltam a leg�nys�gemet, �s m�snap reggel a Swallow k�s�ret�ben elindultunk Highrock fel�.