11. H�bor�

1604. szeptember 04. –                            6 �ra 01 perc

  1604. szeptember 10. Shark Island  6 �ra 07 perc

   Mire meg�rkeztem Shark Island-ra, Ulsson term�szetesen m�r r�gen tudta, hogy megk�zd�ttem Beltroppal. Az sem igaz�n lepte meg, hogy �ps�gben s�t�ltam be a V�g Piratba, hiszen hallotta, hogy megnyertem a csat�t. De ap�m utols� jegyzetei, a csal�dj�nak sz�nt levelei az�rt �t is hossz� percekre eln�m�tott�k. A szemei gyan�san nedvesnek t�ntek, �s nem hiszem, hogy csak a port�l lett volna rekedt, mikor a kors�j�t hajdani kapit�nya eml�k�re k�sz�nt�tte. Alaposan kifaggatott a csat�r�l, a Gorgon fed�lzet�n v�vott p�rbajr�l, de m�g Malcolm Sharp s�rj�r�l is.

   –Ha nem sz�llt volna m�r a tenger fenek�re a v�n gazember Beltrop, az �n kezemt�l halna sz�z hal�lt ez�rt az �rul�s��rt!  –csikorogta Ulsson. 

   A levelek �tolvasgat�sa, �s a Sharp kapit�nyra val� eml�kez�s k�s� d�lut�nig ott marasztott Ulsson mellett. K�zben persze egyik kors� rum k�vette a m�sikat. �gy az ut�n a szigeten t�lt�tt els� est�m h�tra l�v� r�sz�t azzal t�lt�ttem, hogy �jf�lre merev-r�szegre ittam magam. K�zben nyilv�n elpanaszoltam minden b�natomat a v�n piratnak, mert m�snap reggel, mikor iszonyatos fejf�j�ssal le�ltem mell� reggelizni, csak megveregette a v�llam �s annyit mondott:

   –Fel a fejjel, k�ly�k! Nem te vagy az els� hal�losan szerelmes barom, aki t�l�li a szerelme elveszt�s�t! T�l kell esni ezen is, mint a fogz�son!

   Tommy Barkhead, csak d�l fel�, mikorra �gy-ahogy kij�zanodtam, vehette kez�be az av�tt t�rk�pet. De akkor olyan �h�tatos �r�mmel tette, mintha valami hatalmas kincset hoztam volna neki Isle d’Orange-r�l. Azonnal a francia v�roska rajz�t kezdte vizslatni, mintha t�nyleg kincset keresne rajta. Persze nem �llhattam meg �s megk�rdeztem, minek neki ez az �don pap�rdarab. Tommy r�mvigyorgott, hogy minden fog�t l�thattam, �s kicsit k�r�lm�nyesen elmagyar�zta, miben t�rik a fej�ket Ulsonnal. Mi�ta elhoztam padre Ignaci�t Shark Island-re, papja m�r volt a v�rosk�nak. De temploma m�g nem! Azonnal �p�teni akartak egyet, de padre Igna-cio azt mondta, hogy templomot csak megszentelt f�ld�n lehet �p�teni. Mivel valami ismeretlen okb�l egyetlen f�pap sem volt hajland� Shark Island-re j�nni �s megszentelni az �j templomot �s f�ldj�t, k�nytelenek lesznek „�jj��p�teni” a r�gi francia kol�nia templom�t. Annak a pontos hely�t pedig csup�n err�l a t�rk�pr�l �llap�thatt�k meg.

   Az els� napi b�felejt�s ut�n kezdtem magam igen j�l �rezni Shark Island-en. Nagyokat besz�lgettem Ulsonnal �s mi tagad�s, n�h�nyszor a sziget k�nny�v�r� h�lgyik�it is megl�togattam. P�ld�mat hamarosan a leg�nys�gem is k�vette. Sz�tsz�r�dtak az iv�kban, meg a l�nyok kalyib�iban. Heteket is elt�lthett�nk volna a piratok k�z�tt, ha nyolcadik�n d�lut�n meg nem �rkezik Richard Fossey highrock-i keresked� Syren nev� felute-j�val. Fossey kapit�ny hozta a cseppet sem �r�mteli h�rt, hogy kit�rt a h�bor� Anglia �s Spanyolorsz�g k�z�tt.

   M�snap �sszeh�vtam a leg�nys�gemet. Friss vizet �s �lelmet rakodtunk be a Sea’s Lord-ra �s felk�sz�lt�nk az indul�sra. Mert ha h�bor� van, akkor Jakab kir�ly privateerjak�nt nekem is Highrock-ban a helyem!

1604. szeptember 19. –                            4 �ra 01 perc

    1604. szeptember 30. Highrock         6 �ra 25 perc

   V�gig j� sz�llel vitorl�ztunk Highrock fel�. Granda Avilia k�zel�be �rve ugyan megkett�ztem az �rs�get, de felesleges �vint�zked�s volt. Egyetlen spanyol haj�t sem l�ttunk eg�sz �ton. Siets�g�nk eredm�nyek�nt hajnalban, napkelte el�tt egy kev�ssel �rt�nk Highrock el�. A partt�l tisztes t�volban kivetett�k a horgonyt azt�n t�relmesen v�rtuk a reggelt.

   Mikor v�g�l partra sz�llhattam, eszemben sem volt a v�rosh�z�ra sietni. El�sz�r bizony az any�mat l�togattam meg, aki �ppen reggelin�l �lt Ann�val. Mindketten igen meglep�dtek, mikor betoppantam, de nem jobban, mint �n magam. Anna ugyanis egy apr� sikkant�ssal felpattant az asztalt�l �s a nyakamba ugrott, mintha csak r�g l�tott testv�re lettem volna.

   Egy perccel k�s�bb r��bredt, hogy mit tett, �s hozz�m hasonlatosan f�lig v�r�s�dve egy pukedlivel k�sz�nt�tt. Azt hittem, any�m r�gt�n r�sz�l Ann�ra, hogy egy finom kisasszony ilyet sohasem tehet, de semmi eff�le sem t�rt�nt. Any�m is meg�lelt, megcs�kolt, azt�n ter�t�ket hozatott nekem is, �s h�rmasban fejezt�k be a reggelit. K�zben persze sz�ba ker�lt a h�bor� is. Any�m egy cseppet sem �r�lt, hogy privateerk�nt nekem is r�szt kell vennem a spanyolok elleni harcokban. Igaz, � annak sem �r�lt, hogy idegenek haj�inak a megt�mad�s�val �s kifoszt�s�val szerzem a vagyonomat.

   Reggeli ut�n felvettem a jobbik kab�tomat �s elmentem a v�rosh�z�ra, hogy szolg�latra jelentkezzek sir Gritstone-n�l. Azt hittem, az admir�lis v�ratni fog egy sort a sok dolga miatt, de azonnal maga el� hivatott. Nagyon �r�lt, hogy meg�rkeztem. Amilyen nagy er�nek t�nt a k�t sorhaj�ja �s h�rom fregattja, amikor meg�rkezett vel�k Eur�p�b�l, olyan kev�snek bizonyult a h�bor� kit�r�se �ta. Nem oszthatta sz�t a haj�rajt az Archipelagok angol szigetein, mert akkor sehol sem maradt volna el�g ereje egy komolyabb spanyol t�mad�s visszaver�s�re.

   A spanyolok egyar�nt r�t�madhattak Dead Island-re, vagy ak�r Itkalra. Az admir�lis azt tervezte, hogy megel�zi a spanyolokat �s lecsap Costa Sinistr�ra. De nem a saj�t haj�raj�val, hiszen nem hagyhatta �rizetlen�l a r�b�zott gyarmatokat. Ez�rt �r�lt olyan nagyon az �rkez�semnek. Patrick Dodgson kapit�ny Bucephalus nev� gallionja m�r k�szen �llt, hogy Sinistr�ra vigye a megsz�ll� sereg �tsz�z katon�j�t Douglas Kearston ezredes parancsnoks�ga alatt. De eddig nem volt megfelel� hadihaj�, amelyik fedezhette volna a partrasz�ll�sukat.

   Nem mondhatn�m, hogy �r�mmel t�lt�tt el a feladat, amivel sir Gritstone meg akart b�zni. Teljesen m�s dolog haj�k ellen harcolni, mint egy er�d t�z�nek kitenni az �n Sea’s Lord-omat, am�g Kearston ezredes katon�i partrasz�llnak. Szerencs�re eszembe jutott, hogy Costa Sinistra er�dje l�nyeg�ben csak a hull�mt�r�re �p�tett fal, melynek a v�ros fel�li oldala teljesen nyitott. Felh�vtam h�t sir Gritstone figyelm�t, hogy ha k�t-h�rom �gy�t partra tenn�nk �jjel a sziget m�sik oldal�n, reggelre az osztag a v�ros f�l�tti hegyr�l k�nyelmesen h�tba t�madhatn� az er�d t�z�reit. Tal�n nem is lenne sz�ks�g nagy v�r�ldozattal j�r� partrasz�ll�sra!

   D�lut�n any�m k�r�s�re s�t�lni mentem Ann�val a v�rosba. Igen nagy zavarban voltam, mert a karomba kapaszkod� sz�p kisasszony valahogy eg�sz m�s volt, mint az a megszeppent le�nyka, akit az �v elej�n Gray Sails kocsm�j�ban l�ttam el�sz�r. Nem tudtam eld�nteni, hogy az eleg�ns, barackvir�g-sz�n ruha tesz r�m ilyen hat�st, vagy Anna n�tt val�ban ifj� h�lggy� az elm�lt h�napokban. Igen �vatosan �s elfog�dottan v�laszolgattam a k�rd�seire is, valahogyan semmi kedvem sem volt �ppen neki elmondani a b�natomat. Pedig egyre a kalandjaimr�l k�rdezett. Pr�b�ltam �gy elmes�lni neki az eg�szet, hogy ne keverjem bele Jacqueline-t, de Anna m�r a m�sodik mondatn�l k�zbev�gott. Megk�rdezte, hogy siker�lt-e kiszabad�tanom a francia kisasszonyt, aki miatt Guttenshruge kapit�nnyal olyan kem�nyen �sszet�ztem. Mire �szbe kaptam, m�r azt is kiszedte bel�lem, hogyan tal�lkozgattunk titokban Jacqueline-nal a templomban, �s hogyan kergetett el a g�g�s monsieur de Bijou Belflorb�l. De Anna nemhogy megs�rt�d�tt volna egy m�sik h�lgy eml�t�s�re, ink�bb m�g � pr�b�lt vigasztalni!

   Ett�l kezdve minden d�lut�n megszokott� v�ltak k�z�s s�t�ink, am�g csak el nem kellett vitorl�znom Costa Sinistr�ra. Highrock utc�it j�rva t�bbsz�r is tal�lkoztunk egy m�sik fiatal p�rral. A n�lam alig id�sebb lord Burley m�r k�t h�napja eljegyezte Susanne Mortons-t, az �rul�s�rt lefogott, �s az�ta Eur�p�ba sz�ll�tott korm�nyz� le�ny�t. Valah�nyszor tal�lkoztunk, v�ltottunk n�h�ny udvarias mondatot lord Burley-vel, de minden alkalommal �reztem azt a perzsel� gy�l�letet, ami Susanne kisasszonyb�l �radt fel�m. Tudta, hogy �n szereztem a legfontosabb bizony�t�kot apja b�n�ss�g�re, �s ezt sosem bocs�totta meg nekem.

1604. okt�ber 06. –                                 22 �ra 41 perc

    1604. okt�ber 14. Costa Sinistra      6 �ra 35 perc

   Mire Costa Sinistr�ra �rt�nk, Kearston ezredessel pontosan kidolgoztuk a t�mad�s terv�t. Hatodik�n este, j�val napnyugta ut�n �rt�k el Sinistra �szaknyugati �bl�t. Eredetileg csak egy sz�zadot akartunk partra tenni az �gy�k v�delm�re. De k�z�s elhat�roz�ssal �gy d�nt�tt�nk, hogy az ezredes teljes haderej�vel partra sz�ll Sinistra elhagyatott �bl�ben. Napkeltekor t�z al� veszem az er�d�t, �s ezzel magamra vonom a v�d�k figyelm�t. Ekkor kell Kearston ezredes katon�inak fel�ll�taniuk az �teget a k�t hegy k�z�tti nyeregben, �s a katon�knak lehet�leg csendben leereszkedni�k a v�ros sz�l�ig.

   Amint a cs�nakok �resen visszat�rtek, a Bucephalus-szal egy�tt Costa Sinistra kik�t�je el� vitorl�ztunk. Sz�lbe �lltunk �s v�rtuk a reggelt, amikor kezdet�t veheti az akci�. Napkeltekor Patrick Dodgson gallionj�t�l kis�rve olyan k�zel man�verezt�nk a parthoz, ahonn�t a Sea’s Lord csatakigy�i m�r el�rhett�k az er�d�t. Lassan, minim�lis vitorl�zattal haladtunk el a kik�t� el�tt �s k�zben Dreyfus l�ni kezdte a falat.

   A spanyolok persze b�szen viszonozt�k a t�zet. De ha a mi l�ved�keink z�me sem tal�lta el az er�d�t a t�vols�g miatt, akkor bizony a v�d�k m�g ink�bb hi�ba pazarolt�k a l�szer�ket. Pontosabban nem is eg�szen hi�ba. Egy f�l �ra alatt kitapasztaltuk, meddig hordanak a spanyol �gy�k �s n�mileg k�zelebb man�verezhett�nk az er�dh�z. Inn�t m�r nagyj�b�l a l�ved�keink fele el�rte a falat. Kilenc fontos �gy�goly�ink ugyan nem okoztak komoly k�rokat, de siker�lt a v�d�k figyelm�t teljesen a haj�inkra vonni.

   Kilenc �ra k�r�l teljesen v�ratlanul megd�rd�lt n�gy �gy� a sziget k�zep�n. Dreyfus �ltal k�sz�tett bomb�ik iszonyatos robban�sokkal csap�dtak az er�d v�dtelen h�ts� oldal�ba. M�r a m�sodik sort�zzel bel�tt�k magukat, �s nem csak alaposan �sszezavart�k, de meg is tizedelt�k a spanyol t�z�reket.

   Sohasem szerettem kock�ztatni a haj�mat, de most meg kellett tennem. Amint az er�d �gy�inak t�ze sz�rv�nyoss� kezdett v�lni, minden vitorl�nkat kifesz�tve megindultunk a Sea’s Lord-dal a kik�t� bej�rata fel�. A spanyolok zavarodotts�ga szerencs�re pontatlan t�zel�ssel j�rt egy�tt. Egyetlen tal�latot sem kaptunk, m�g el�rt�k a kicsiny kik�t� bej�rat�t. Akkor pedig m�r a mi�nk volt a gy�zelem! K�zelr�l v�gig kart�csoltuk az er�d fal�nak v�dtelen h�tuls� traktus�t �s ezzel megad�sra k�nyszeritett�k a megmaradt katon�kat �s t�z�reket.

   Szinte percre pontosan a mi k�zeli sort�z�nkkel egy id�ben Kearston ezredes katon�i vad �v�lt�ssel r�z�dultak a v�rosra. Megsz�llt�k az utcasarkokat, �s a f�t�rre terelt�k a meglepett spanyolokat. Olyan gyorsan t�rt�nt minden, hogy senki m�g csak nem is gondolhatott ellen�ll�sra. D�lre a mi�nk volt az eg�sz sziget.

   Egy h�tig maradtam Costa Sinistr�n, am�g Douglas Kearston ezredes, imm�r a sziget katonai korm�nyz�ja, helyre�ll�ttatta a polg�rokkal az er�dben esett k�rokat. Az �szaknyugati �b�l f�l�tt pedig egy �j s�ncot is rakatott a n�gy mag�val hozott �gy�j�nak, hogy senki ne ism�telhesse meg a mi partrasz�ll�sunkat.

1604. okt�ber 19. –                                 15 �ra 19 perc

    1604. okt�ber 28. Highrock               6 �ra 04 perc

   Costa Sinsitr�r�l hazat�rve hatalmas viharban verg�dt�nk be a highrock-i �b�lbe. Ha a sziget magas hegyei nem �llj�k �tj�t a tombol� ork�nnak, m�g k�t horgony is aligha tartotta volna meg a Sea’s Lord-ot. Ilyen pokoli id�ben bizony hi�ba �rtem haza, a haj�mon kellett maradnom. Cs�nakkal k�ptelens�g lett volna el�rni a partot, a haj�mat meg nem akartam kock�ztatni azzal, hogy a rakpart mell� k�ss�nk ki.

   K�s� este, a vihar csillapodt�val v�gre m�gis partra sz�llhattam �s siethettem any�mhoz. Nem kellett sok�ig z�rgetnem, mindenki �bren v�rt a h�zban. Anna ez�ttal is megel�zte any�mat, �s �t�zott ruh�mmal mit sem t�r�dve el�m futott. De azt�n h�roml�p�snyire t�lem megtorpant �s olyan pukedlit csin�lt az �dv�zl�semre, amivel ak�r Jakab kir�ly udvar�ban is meg�llhatta volna a hely�t. Erre m�r �n is lekaptam csuromvizes kalapom �s m�ly meghajl�ssal k�sz�nt�ttem a h�lgyeket. Azut�n egy m�sodik meghajl�ssal kezet cs�koltam Ann�nak. Ezzel azt�n v�ge is szakadt a komolykod�snak. Anna csilingel� hangon felnevetett, any�m meg egy r�pke cs�k ut�n elk�ld�tt �t�lt�zni, am�g �k vacsor�hoz ter�tettek.

   M�snap jelentettem sir Gritstone-nak, hogy sikeresen �s gyakorlatilag vesztes�g n�lk�l elfoglaltuk Costa Sinistr�t. Az admir�lis �r igen el�gedetten hallgatta a besz�mol�mat. V�lem�nye szerint h�romsz�z katona b�ven elegend� lesz Costa Sinistra v�delm�re, �gy cseles partrasz�ll�som m�ris k�tsz�zadnyi musk�t�st jelentett a sereg�nek. Azonnal meg is �g�rte, hogy k�vetkez� level�ben be fog sz�molni �fels�g�nek az �rdemeimr�l.

   D�lut�n term�szetesen �jra kezdt�k a s�t�inkat Ann�val. Volt valami k�l�n�s, megnyugtat� ezekben a s�t�kban. J�l esett hallgatni Ann�t, amint Highrock �ltala megismert dolgair�l mes�lt. �s j� volt v�laszolgatni a k�rd�seire, elmondani, mi minden t�rt�nt az �ton �s Costa Sinistra ostroma k�zben. Szinte �szre sem vettem, �s m�r t�bb id�t t�lt�ttem otthon, mint a Sea’s Lord fed�lzet�n.

   Okt�ber huszon�t�dik�n a highrock-i templomban sir Roger Burley feles�g�l vette Susanne Mortons-t. A szertart�s csendben, minden pompa n�lk�l zajlott. Sir Roger nem tartotta volna illend�nek a pomp�s, nagy esk�v�t, amikor ap�sa b�rt�nben van Londonban. Persze valamennyi tisztt�rsa megtisztelte jelenl�t�vel a szertart�st. �n magam is sz�vb�l gratul�ltam az ifj� p�rnak, b�r az ara l�that�an nem igaz�n �r�lt a jelenl�temnek.

   Az esk�v� m�snapj�n �rkezett Highrock-ba �fels�ge Vulcan nev� fregattja sir John Baggerly-vel a fed�lzet�n. Sir John riaszt� h�reket hozott Eur�p�b�l. A spanyol h�bor� mell� most a franci�kkal is megromlott Anglia viszonya. A franci�k nyilv�nval�an ki akarj�k haszn�lni a h�bor�t, �s terjeszkedni akarnak az Archipelagokon. Fegyvereket �s katon�kat ind�tottak a szigetekre. Costa Sinistr�t�l �szakra a Vulcan tal�lkozott a nyugat fel� vitorl�z� francia flott�val. �t nagy hadihaj�, h�rom fregatt �s �t teherhaj� alkotta a haj�rajt.  

   Mindezt kedden d�lel�tt tudtam meg, amikor sir Gritstone megb�zott, hogy valamik�ppen der�tsem ki, hol �llom�sozik a francia flotta �s mi a sz�nd�ka ennyi hadihaj�val monsieur de Bijou-nak.

1604. november 01.                                22 �ra 39 perc

    Granda Avilia-hoz k�zel, K-�Kelet

   A francia flotta keres�s�t logikusan Belflorban akartam kezdeni. De Granda Avilia k�zel�ben �sszefutottam egy kisebb spanyol konvojjal. Val�j�ban semmit sem akartam t�l�k, de a h�rom teherhaj�t k�s�r� fregatt er�f�l�nye tudat�ban el�b�nk l�tt. Alaposan feld�h�tett, ez�rt parancsot adtam Dreyfusnak, hogy bomb�kkal viszonozza a t�zet.

   Az eredm�ny mindenkit meglepett. Sort�z�nkb�l legal�bb �t l�ved�k egyenesen a Cantabro oldal�ba recscsent. J�l l�thattuk, amint a bomb�ink robban�sai nagy darabokat t�pnek ki a fregatt oldal�b�l. Azt�n a spanyol haj� k�zep�b�l hatalmas d�rren�ssel egy l�ngnyelv l�vellt az �g fel�. A darabjaira szakadt fregattot egy perc alatt elnyelt�k a hull�mok.

   K�s�r�j�k felrobban�sa sz� szerint sokkolta a h�rom teherhaj� leg�nys�g�t. Egyetlen l�v�s n�lk�l bevont�k a lobog�ikat �s megadt�k magukat. Nem pazaroltunk r�juk sok id�t. Elkoboztuk a kapit�nyok l�d�it az aranyaikkal egy�tt, �s �trakodtuk a Momarca rakt�raib�l az �benf�t a Sea’s Lord-ra. Azt�n miel�tt �tjukra engedt�k volna �ket, a tengerbe dobattuk a h�rom haj� �gy�it.

1604. november 06. –                             17 �ra 59 perc

    1604. november 07. Belflor                6 �ra 05 perc

   Belflorba �rve kellemetlen probl�m�val kellett szembes�ln�m. Nem vitorl�zhattam be az �b�lbe, hiszen el�fordulhat, hogy monsieur de Bijou parancs�ra azonnal t�zet nyitnak a haj�mra. T�volr�l persze megpr�b�lhattam volna elb�nni az er�ddel, de csak kik�mlelni akartam Belflort, nem megt�madni. Ez�rt ink�bb a K�gy�-szorosban, a nyugati �b�lben horgonyoztunk le, ahol a v�rosb�l senki sem l�thatta a Sea’s Lord-ot. Nyolc emberemmel v�giggyalogoltam a parton �s k�zben alaposan szem�gyre vett�k a kik�t�t. De ott bizony csak egyetlen hadihaj� horgonyzott, a huszonnyolc �gy�s Tonnant karavella. Hogy eg�szen biztos lehessek a dolgomban, be�vakodtunk a v�rosba is. Sz�ba elegyedt�nk n�h�ny tenger�sszel �s belflori polg�rral is, de senki sem tudott a nemr�giben Eur�p�b�l �rkezett flott�r�l. Szidt�k a spanyolokat, akik ism�t a francia szigetek elleni hadj�ratra k�sz�l�dnek, de rem�lt�k, hogy a donok meggondolj�k magukat, �s ink�bb az angolok ellen fordulnak. Mivel a keresett flott�nak nyom�t sem leltem Belflorban, k�s� este elhagytuk a szigetet �s Isle d’Orange, a m�sik lehets�ges gy�lekez�si hely fel� indultunk.

1604. november 10. –                               9 �ra 21 perc

    1604. november 11. Isle d’Orange       6 �ra 18 perc

   D�l el�tt f�l tiz k�r�l vetett�nk horgonyt Isle d’Orange j�l v�dett kik�t�j�ben. Francia lobog�t vonattam fel, mintha m�g mindig monsieur de Bijou szolg�lat�ban �lln�k �s elvitorl�ztam az er�d fenyeget� �gy�i el�tt. Ahogy sz�m�tottam is r�, az �b�l nyugatiti v�g�ben ott horgonyzott a nemr�giben �rkezett flotta. H�rom sorhaj�t, k�t nagy hadigalleont, egy fregattot �s �t teherhaj�t sz�molhattam meg. B�k�sen ringat�ztak az �b�l viz�n. Mellett�k szinte feh�rlett a part a sok s�tort�l, melyekben a flotta katon�it sz�ll�solt�k el.

   Felt�n� k�rdez�sk�d�s helyett felmentem az Aranyf�c�nba, hogy keressek egy megfelel� balekot. Le�ltem egy asztalhoz, �s hegyeztem a f�lem, hogy mir�l besz�lnek k�r�l�ttem. Jean-Paul Brienne m�r az eb�demet is el�bem t�lalta, amikor felfigyeltem egy r�szegen handaband�z� tenger�szre. �t�ltem mell� �s egy eg�sz �r�n �t gondoskodtam r�la, hogy �ppen eleget igyon a folyamatos besz�dhez. K�rdezgetnem is alig kellett, Julien Sandruc mag�t�l mondott el szinte mindent. Fr�cs�gve szidta a tollaskalapos nemeseket �s tiszteket, akik egy kis pihentet�s ut�n a spanyol er�d�k elleni rohamra akarj�k k�ldeni a katon�kat �s a tenger�szeket. Amint a flotta felszerel�s�vel megb�zott Aymeri d’Orilliac intend�ns elegend� �gy�t �s l�szert tud berakatni a haj�kra, megk�s�rlik elfoglalni valamelyik spanyol szigetet. M�r csak azon van vita a k�t helyi korm�nyz� �s Pierre de Landrevi admir�lis k�z�tt, hogy Granda Avilia, vagy Isla Ballena legyen a hadj�rat c�lja.

   A Julien Sandruc-t�l hallottak megnyugattak. Ha a francia flotta ilyen r��r�sen k�sz�l egy spanyol sziget elleni hadj�ratra, akkor sir Gritstone-nak egyel�re nem kell ellenf�lk�nt sz�molnia vel�k. D�lut�n k�rbej�rtam a v�rosban az �zleteket, �s v�s�roltam n�h�ny apr�s�got any�mnak �s Ann�nak. Azt�n este visszat�rtem a Sea’s Lord fed�lzet�re. Napkeltekor felszedt�k a horgonyt, elvitorl�ztunk az er�d el�tt, �s hazaindultunk Highrock-ba.

1604. november 21. –                             12 �ra 39 perc

    1604. december 21. Highrock            6 �ra 04 perc

   Sir Gritstone nagyokat b�logatva hallgatta v�gig a jelent�semet, k�zben egyre az Archipelagok t�rk�p�t n�zve. Nem nyugodott meg annyira, mint �n Isle d’Orange-on, de legal�bb abban m�r biztos volt, hogy nem a mi szigeteink lesznek a franci�k els�dleges c�lpontjai. Kifejtette, hogy v�lem�nye szerinte Pierre de Landrevi admir�lis Isla Ballenat fogja megt�madni. B�r Granda Avilia sokkal gazdagabb, �gy nagyobb zs�k�nyt ig�r, de Ballena k�zelebb van Belflorhoz, �s a spanyolok onnan megt�madhatj�k a v�dtelen�l maradt francia szigeteket.

   M�snap azut�n rajtam k�v�l az �sszes el�rhet� privateert Granda Avilia �s Isla Ballena k�rny�k�re k�ldte porty�zni. A spanyolok zaklat�s�n t�l a felderit�s volt a kapit�nyok legfontosabb feladata. Szigor� parancsot kaptak, hogy azonnal siessenek Highrock-ba, �s jelents�k, ha a francia flotta felt�nik valamelyik spanyol sziget k�zel�ben.

   H�bor�ban egy privateernak nincs t�l sok keresnival�ja a hazai kik�t�ben. �n m�gis egy teljes h�napra Highrock-ban maradtam. Eredetileg csak a k�szleteinket akartam kieg�sziteni �s p�r napot pihentetni a leg�nys�gemet. De azt�n november 27-�n meg�rkezett h�rom fregattal Laurence Norton admir�lis. Er�sit�s�l k�ldt�k az Archipelagokra, mert Anglia imm�r Franciaorsz�ggal is hadban �llott!

   Az �j hirek hallat�n sir Gritstone igen gyorsan �t�rt�kelte a helyzetet. Ha a spanyolok �s a franci�k egym�s ellen fenekednek, akkor nek�nk lehet�s�g�nk van �jabb szigetekkel gyarapitani Jakab kir�ly birodalm�t. Az Archipelagok keleti fele l�nyeg�ben m�r az angol korona birtoka volt, k�t francia sziget, Omory �s Tel-Kerrat kiv�tel�vel. Ezt a k�t szigetet szemelte ki k�vetkez� hadj�ratai c�lpontj�ul sir Gritstone.

   Az elk�vetkez� napok l�zas k�sz�l�d�ssel teltek. Sir Gritstone mind�ssze sz�z katon�t akart a Dragon fregatt fed�lzet�n Tel-Kerrat ellen k�ldeni. J�l tudta, hogy a v�roska egyetlen haj� el�tt is k�nytelen lesz beh�dolni. Nekem viszont Omory-ba kellett kis�rnem az Albicore fregattot �s a Grampus galliont, amely a v�ros ostrom�ra sz�nt h�romsz�z katon�t sz�llitja. Sir Roger Burley �szinte b�nat�ra sir Gritstone admir�lis ennek a h�romsz�z katon�nak a parancsnok�ul sem �t, hanem David Greenwood ezredest jel�lte ki.

   Am�g az exped�ci�s csapatokat behaj�zt�k, �s a haj�kat felszerelt�k, �n tov�bbra is minden d�lut�nomat Ann�val t�lt�ttem. N�ha csak a fallal k�r�lvett bels� v�ros utc�it j�rtuk, de sokszor les�t�ltunk eg�szen a kik�t�ig. Az egyik ilyen utunkon jutott eszembe, hogy aty�m v�rrel szerzett kincs�b�l mik�nt tehetek j�t az emberekkel. Egy szurtos kis k�ly�k megpr�b�lta ellopni Anna kend�j�t, de elkaptam a karj�t, miel�tt elfuthatott volna a zs�km�ny�val. Anna k�r�s�re persze v�g�l m�gis elengedtem a k�lyk�t, m�g egy ez�st�t is adtam neki, miut�n kifaggattam. Jimmy Fosternek hivt�k �s �rva volt a szerencs�tlen. A nagyn�nj�n�l lakott, akit�l s�r�bben kapott ver�st, mint �telt.

   M�g azon az est�n felkerestem mr. Hawkot. Megbiztam, hogy a rakt�r�ban lapul� egyik lepecs�telt l�da tartalm�t tegye p�nzz�. Hozasson Angli�b�l mestereket, akik megterveznek �s fel�pitenek egy t�gas, emeletes h�zat �s mell� egy iskol�t is a tenger�szek �rv�i sz�m�ra. Azut�n pedig v�s�roljon az �rvah�znak �s az iskol�nak egy nagy telket az als�v�ros f�utc�j�n. Nem sz�mit, ha el kell is bontani p�r szalmatet�s visk�t, csak a lak�ik kapjanak annyit a telkeik�rt, hogy �j h�zat �pthessenek maguknak.

   Christopher Hawk eg�szen l�zba j�tt az �tletemt�l. �tadta feles�g�nek alig h�rom h�napos m�sodik fi�t, Nathanielt �s maga el� teritett egy �v papirost. Sz�molgatni kezdte, hogy mennyib�l lehet fel�piteni k�t megfelel� �p�letet. K�s�bb azt k�rdezte, mib�l akarom majd etetni �s ruh�zni az �rv�kat? K�t�rai tervezget�s ut�n az eredeti megbiz�s alaposan megv�ltozott. Az �rvah�z �s az iskola fel�p�t�se mellett megb�ztam mr. Hawkot egy alapitv�ny l�trehoz�s�val, v�g�l utasit�st adtam egy megfelel� farm megv�s�rl�s�ra is, hogy az tartsa majd el az �rv�kat.

   M�g csak az �lmaimban l�tezett a tenger�szek �rv�inak �j otthona, m�gis sorra kaptam �rte a dics�reteket. Az els�t term�szetesen mr. Hawkt�l. De any�m is harmatos szemmel cs�kolt meg, ami�rt ap�m kincs�t a kis �rv�k jav�ra haszn�lom fel. De a legszebb dics�retet Ann�t�l kaptam. Csak egy apr� cs�k volt, �n m�gis eg�szen belek�bultam.

1604. december 25.                                17 �ra 57 perc

    Dead Island-hoz k�zel, �Keletre

   B�rmilyen lassan haladt is az Omory elleni hadj�rat el�k�szit�se, december 21-�n reggel m�gis felszedhett�k a horgonyt. H�rom haj�nkkal elvitorl�ztunk Dead Island mellett, azt�n a k�vetkez� napon d�lut�n megpillantottunk egy Costa Sinistra fel� tart� spanyol haj�t. Hatalmas, k�t �tegsor�ban hatvannyolc �gy�t hordoz� galleon volt.

   A Zorra Feliz kapit�nya gyorsan felm�rte az er�viszonyokat. L�thatta, hogy ut�l�rni legfeljebb a Grampus-t tudn�. Kihiv�an el�nk l�vetett h�t, hogy csat�ra k�sztessen benn�nket. Ha csat�t akart, azt gyorsan megkapta! Fak�pn�l hagytam Charles Heddock kapit�ny Albicore fregattj�t �s kihaszn�lva a Sea’s Lord sebess�g�t elhaj�ztam a Zorra Feliz el�tt. K�zben Dreyfus gyors egym�sut�nban h�rom sort�zet is a spanyol haj� oldal�ba l�tt bomb�kkal t�lt�tt csatakigy�inkkal.

   Mire az Albicore a k�zelbe �rt �s beavatkozhatott a harcba, a Zorra Feliz l�r�seib�l f�st �radt kifel�. Bomb�ink k�t, kapu m�ret� r�st szakitottak a spanyol haj� bord�zat�ba �s t�zeket okoztak szerte az �tegfed�lzetein. Egy �r�nyi szakadatlan �gy�z�s ut�n a battleship orra lassan kezdett m�lyebbre mer�lni. A t�zel�se is egyre sz�rv�nyosabb lett. Alkonyatkor a hull�mok m�r az el�fed�lzet�t nyaldost�k �s a spanyol tenger�szek a tov�bbi harc helyett cs�nakjaik vizre bocs�t�s�val voltak elfoglalva. Magukra hagytuk �ket, nehogy megzavarjuk neh�z v�laszt�sukat. Hiszen ak�r a tengerbe is fulladhattak, de megk�s�relhett�k t�lterhelt cs�nakjaikkal el�rni a t�voli Granda Avilia-t, vagy �ppen v�laszthatt�k a fogs�gba es�st is Costra Sinistra sziget�n.