1602. febru�r 01.                                     4 �ra 21 perc

    El Caimano-hoz k�zel, �-�Keletre

   A tem�rdek k�v�val megrakott, igen m�lyre mer�l� Principio-val szinte az eg�sz �ton kellemetlen �szaki, illetve �szaknyugati sz�llel kellett megk�zden�nk. De kilenc nappal Omory elhagy�sa ut�n megtapasztaltuk, hogy ker�lhet�nk m�g enn�l sokkal rosszabb helyzetbe is. A negyvenhat �gy�s Santa Catalina hajnalban bukkant fel �szakr�l �s f�lsz�llel futva hamarosan el�b�nk v�gott. Azonnal menek�lni pr�b�ltunk �s k�zben igyekezt�nk lelass�tani a k�t �tegsoros spanyol haj�t. Sakerjeink legt�bb l�ved�ke persze �rtalmatlan loccsan�ssal a tengerbe hullott, de az�rt volt n�h�ny, mely a spanyol haj� oldal�ba reccsent. Apr�cska �gy�inkhoz k�pest igen kellemetlen tal�latok lehettek ezek, mert t�z �ra k�r�l a Santa Catalina v�ratlanul elfordult �s feladta a harcot. A sz�lbe �ll� wargalleon nyitott l�r�sein �s fed�lzeti ny�l�sain csak �gy d�lt a f�st kifel�.

   Nem akartuk megzavarni a spanyolokat a t�zolt�s neh�z munk�j�ban, ink�bb sz�l al� fordultunk �s minden v�sznunkat kifesz�tve pucoltunk a k�zel�kb�l. D�l fel�, mikor m�r alig l�tszott a t�volban a Santa Catalina, egy �gnek sz�k� f�stoszlop takarta el a nagy haj�t. Percekkel k�s�bb a hatalmas robban�s d�reje is el�rt hozz�nk. Azonnal tudtuk, hogy a spanyol matr�zok elvesz�tett�k �d�z csat�jukat a t�z ellen, �s a Santa Catalina megsz�nt l�tezni.

1602. febru�r 03.                                     4 �ra 21 perc

    El Caimano-hoz k�zel, �Nyugatra

   �ppen elhaladtunk El Caimano mellett, amikor k�t nappal a Santa Catalina-val t�rt�nt tal�lkoz�sunk ut�n, �jf�lt�jban t�voli �gy�z�s villan�sait jelezte az �rs�g. F�l �r�val k�s�bb m�r nem csak l�thattuk, de hallhattuk is a csat�t. T�vcs�vemen �t l�ttam, hogy egy hozz�nk k�pest hatalmas haj� viaskodott egy j�val kisebb gallionnal, �ppen a Principio �tvonal�n. Hajnalra m�r azt is kivehett�k,  hogy egy speedy gallion �s egy k�t �tegsoros hadihaj� �gy�zta egym�st lankadatlan elsz�nts�ggal.

   Csak a felkel� nap els� sugarai mutatt�k meg a k�zd� felek hovatartoz�s�t. A Redbreast gallion angol lobog�t viselt az �rboc�n, ellenfele pedig egy negyvenhat �gy�s spanyol wargalleon volt. Hab�r roppantul sajn�ltam a bajba jutott angol haj� leg�nys�g�t, a dugig rakott, m�lyre mer�l� Principio-val semmit sem tehett�nk �rt�k. Folytattuk a k�zd� felek megker�l�s�t, tov�bbra is �vatosan tartva a megfelel� t�vols�got. A csat�nak azonban kev�ssel napkelte ut�n v�ge szakadt. A Redbreast orra egyre m�lyebbre mer�lt a hull�mokba, �s az angol gallion m�r csak sz�rv�nyosan viszonozta a spanyolok t�z�t. Egy �r�val napkelte ut�n a honfit�rsaink haj�ja v�g�l el is mer�lt.

   Azt hitt�k, ezzel v�get�rt a l�tv�nyoss�g, de sz�munkra csak ezut�n kezd�dtek az izgalmak. A diadalmas Perle De La Mer a gallion els�llyeszt�se ut�n a Principio fel� fordult �s �z�be vett benn�nket. J�l tudtam, hogy a spanyolok neh�z �gy�ival �s legal�bb h�romszoros t�lerej�vel szemben es�ly�nk sem lehet. B�rmi �ron meg kellett akad�lyoznom, hogy a Perle De La Mer utol�rje a mi kis gallionunkat. Ez�rt a k�t tat�gy�val azonnal l�vetni kezdtem az �ppencsak l�t�volba �r� monstrumot. Hatalmas l�szerpazarl�s volt ez, de nem tehett�nk m�st. Apr� l�ved�keink legink�bb csak a spanyol haj� vitorl�iban okozhattak k�rt ekkora t�vols�gb�l, de �n �ppen ezt akartam.

   M�r csaknem d�l volt, amikor a megt�p�zott Perle De La Mer v�gre felhagyott az �ld�z�s�nkkel. Addigra vitorl�inak nagy r�sze rongyokban l�gott a keresztrudakon, siv�tva �rkez� l�ncos goly�ink pedig legal�bb k�t tucat matr�zukat m�sz�rolt�k le. De a spanyol kapit�ny csak igen nehezen �rtette meg, hogy nem �rheti utol a Principio-t. B�cs�z�ul az elfordul� Perle De La Mer m�g megeresztett ut�nunk egy mennyd�rg� sort�zet, azt�n d�l fel� vette az ir�nyt �s hamarosan elt�nt a messzes�gben.

1602. febru�r 07. –                                   7 �ra 44 perc

    1602. febru�r 15. Isle d’Orange        6 �ra 15 perc

   Tizenk�t tengeren t�lt�tt nap ut�n egy k�d�s reggelen �vakodtunk be az isle d’orange-i kik�t�be. Az er�d �s a part k�z�tti sz�k bej�r�ban v�gig att�l tartottam, hogy a der�k francia t�z�rek f�lre�rt�sb�l oldalba l�vik a haj�nkat. Persze semmi eff�le sem t�rt�nt. Nyugodtan behaj�zhattunk az �b�lbe, �s horgonyt vethett�nk a m�r ott vesztegl� n�gy haj� mellett.

   Miut�n kiss� rendbe szedtem magam, az els� utam term�szetesen az Aranyf�c�nba vezetett. Csak egy kiad�s reggeli elfogyaszt�sa ut�n �reztem magamban el�g er�t, hogy felkeressem Joseph Gaudonville-t. Az �reg�r nem kev�s gyanakv�ssal hallgatta v�gig az aj�nlatomat, hogy az Omoryb�l hozott k�v�t cser�lje el velem kaka�ra. Egy darabig csak hunyor�tgatott, meg sz�molgatott, l�tnival�an azt kereste, hol rejt�zik ebben az �zletben a csapda. V�g�l el�vette a palat�bl�j�t. Egy f�l �r�n �t osztott-szorzott, azt�n r�b�lintott az �zletre. Egy zs�k k�v��rt egy zs�k kaka�t aj�nlott. A megb�z�som szerint 450-500 zs�k kaka�t kellett a rakom�nyom�rt cser�ben Omoryba vinnem. �r�mmel a tenyer�be csaptam h�t monsieur Gaudonville-nek, �s m�snap reggel elkezdt�k kirakni Yves Samois k�v�j�t. N�gy teljes napba telt, m�g hatsz�z zs�kot kiraktunk �s m�sik hatsz�zat beemelt�nk a Principio homb�rjaiba. A rakod�s v�gezt�vel h�romnapi pihen�t adtam a leg�nys�gemnek, azt�n visszaindultunk Omory-ba.

1602. febru�r 18.                                   19 �ra 24 perc

    El Caimano-hoz k�zel, �Nyugatra

   Alig �rt�k el a h�rhedt Arany Utat �s k�zel�tett�k meg El Caimanot, amikor �jabb csat�nak lehett�nk szemtan�i. Egy negyvenhat �gy�s spanyol wargalleon igyekezett megl�kelni k�t, j�val kisebb, fekete lobog�t visel� ellenfel�t. A piratok haj�i meglep�en j�l megosztott�k maguk k�z�tt a feladatokat. A harminchat �gy�s Esperanza k�zepes t�vols�gb�l �gy�zta a k�t �tegsoros spanyol haj�t, mik�zben az apr� White Whala eg�szen a Galgo Diligente tatj�hoz vitorl�zott, hogy musk�t�sai megritk�thass�k az ellenf�l tisztjeit. A spanyol haj� leg�nys�g�nek l�tnival�an nem tetszett ez a harci m�dszer, mert a tat �gy�ival szakadatlanul l�tt�k, �s v�g�l meg is futam�tott�k a White Whala-t.

   Az Esperanza-val azonban m�r nem volt olyan k�nny� dolguk. A pirat gallion leg�nys�ge �s t�z�rei meglep�en j�l �rtett�k a dolgukat. Tal�n el is b�ntak volna hatalmas ellenfel�kkel, ha a Galgo Diligente nem h�tsz�llel futva t�madja meg �ket. �gy azonban a spanyolok hamarosan be�rt�k a k�nnyebb galliont. Neh�z �gy�ik egyik szerencs�s sort�ze els�p�rte az Esperanza el� �s f��rboc�t. A tov�bbi tal�lataik leszaggatt�k a pirat haj� mellv�djeit, bez�zt�k az oldal�t, �s alig fert�ly�r�val k�s�bb a tenger fenek�re k�ldt�k a megviselt galliont.

   Hab�r a spanyoloknak az Esperanza ellen v�vott csat�ja ezzel v�get�rt, a mi harcunk csak most kezd�d�tt. A diadalmas wargalleon egyenesen fel�nk vette az ir�nyt. Ha nem lett�nk volna �gy megterhelve monsieur Samois kaka�j�val, a hatalmas Galgo Diligente a nyomunkba sem �rhetett volna. �gy azonban k�nytelenek voltunk v�laszolni, amikor megad�sra sz�l�tottak fel benn�nket. L�ncos goly�ra t�lt�tt �gy�kkal adtuk meg az elutas�t� v�laszt. Addig l�tt�k a t�mad�an k�zeled� behem�tot, m�g leszaggatott vitorl�i miatt meg nem lassult a fut�sa �s fel nem adta a hi�baval� hajsz�t. �jf�lre m�r l�tni is alig l�ttuk a t�volban a spanyol galleon vitorl�it.

1602. febru�r 21.                                     6 �ra 21 perc

    El Caimano-t�l t�vol, �Keletre

   M�r csaknem f�l�ton j�rtunk Chaktcha �s El Caimano k�z�tt, amikor tal�lkoztunk egy nyugat fel� vitorl�z� spanyol konvojjal. Csak h�rom sz�ll�t�haj�b�l �llt a raj, de a v�delm�re egy k�t �tegsoros wargalleont rendeltek ki. Roppantul furdalta a k�v�ncsis�g az oldalamat, hogy mif�le �rut sz�ll�thatnak a spanyol haj�k, amire egy negyvenhat �gy�s hadihaj�nak kell vigy�znia. Erre sajnos csak egyf�lek�ppen kaphattam volna v�laszt, ha megt�madom, �s le is gy�z�m a n�gy spanyol haj�t. De annyire �r�lt az�rt szerencs�re nem voltam, hogy ak�r csak meg is k�s�reljek egy ilyen t�mad�st. Tisztes t�volban elvitorl�ztunk a konvoj mellett, igyekezve olyan �rtalmatlannak l�tszani, amennyire csak lehets�ges volt egy tizenk�t �gy�s kis gallionnal.

   B�rmilyen �vatosak voltunk is, kev�sen m�lott, hogy nem torkollt trag�di�ba a tal�lkoz�s. Amint mell�je �rt�nk, a San Fulgencio kiv�lt a sorb�l �s fel�nk indult. Balszerencs�nkre nem fordulhattunk sz�l al�, hiszen a d�lnyugati sz�l egyenesen a konvoj haj�i k�z� vitte volna a Principio-t. M�s v�laszt�som nem l�v�n, l�vetni kezdtem a rohamoz� hadihaj�t. Hallatlan szerencs�vel siker�lt �gy megt�p�znunk a San Fulgencio vitorl�it, hogy mire l�t�volba ker�lt volna, m�r nem �rhetett utol benn�nket. Biztons�g ok��rt persze tov�bb l�tt�k a hatalmas haj�t, am�g csak apr� sakerjeink el�rhett�k. V�g�l d�l t�jban a megt�p�zott hadihaj� felhagyott az �ld�z�s�nkkel �s visszat�rt a gondjaira b�zott haj�rajhoz.

1602. febru�r 28. –                                   3 �ra 49 perc

    1602. m�rcius 06. Omory                  6 �ra 18 perc

   Ism�t hajnalban �rkezt�nk Omory el�, mik�nt els� alkalommal is. A partt�l �s az er�d �gy�it�l is tisztes t�volban vetett�nk horgonyt �s �tki�ltottunk az �rs�gnek, ahogyan azt Saubruic kapit�nyt�l tanultam. Reggel azut�n els� utam a F�lfog� Rozm�rba vezetett, ahol b�s�ges reggelit rendeltem magam �s tisztjeim r�sz�re. Am�g Bruyant Nemours elk�sz�tette a k�rt �tkeket, felkerestem Yves Samois boltj�t. A hatsz�z zs�k kaka� h�r�re az �lmos francia keresked� egy szempillant�s alatt fel�bredt. Olyannyira fel�l�nk�lt, hogy velem tartott a F�lfog� Rozm�rba �s megosztotta vel�nk a reggelinket.

   Mire az asztal �r�meivel v�gezve leballagtunk a kik�t�be, monsieur Samois m�r azt is kisz�molta, hogy v�rhat�an mennyi haszna lesz k�z�s �zlet�nk�n. Meg sem v�rta a rakod�s v�g�t, m�r aznap d�lut�n kifizette a r�szemet, 2500 aranyat. Pedig az emberei k�t napig hordt�k a zs�kokat a v�rosfalon bel�l fekv� rakt�r�ba.

   A kirakod�s ut�n friss vizet vett�nk fel �s �lelmiszert v�s�roltunk Omoryban, k�zben a leg�nys�gem is pihenhetett �t teljes napot. Ez alatt hatalmas forgalmat csin�ltak monsieur Nemours fogad�j�ban, �s alaposan kimulatt�k magukat a v�roska k�nny�v�r� le�nyaival. Am�g az embereim sz�rakoztak, �n v�gigj�rtam minden keresked�t a szigeten �s megpr�b�ltam valami rakom�nyt szerezni a Principio-ra. De minden igyekezetem dac�ra hatodik�n reggel m�gis �res rakt�rrel kellett elindulnunk Highrock fel�.

1602. m�rcius 11.                                  10 �ra 01 perc

    Costa Sinistra-t�l t�vol, �szakra

   Az Archipelagok legkeletibb spanyol szigete, Costa Sinistra mellett akartam elvitorl�zni Highrock-ba menet. De m�g meglehet�sen t�vol j�rtunk a donok eme kik�t�j�t�l, amikor az Omory elhagy�s�t k�vet� �t�dik hajnalon a nyomunkba eredt egy spanyol pinasse. A Lobo Rabioso �ppen k�tszer annyi �gy�t hordott a fed�lzet�n, mint a mi Principio-nk, r�ad�sul j�val nehezebbeket is. A kapit�nya pedig messzir�l l�that�an cseppet sem kedvelte az angolokat.

   Term�szetesen sz�l al� fordultunk, de egy j� �ra m�lt�n r� kellett j�nn�nk, hogy a Lobo Rabioso gyorsabb a mi kis gallionunkn�l. Nem maradt m�s lehet�s�g�nk, mint felvenni az egyenl�tlen harcot a nagyobb haj�val. Egy percig sem hittem, hogy k�nny� �gy�inkkal elb�nhatn�nk a spanyol pinasse-szal, ez�rt nem is pazaroltuk a l�szer�nket a megl�kel�s�re. L�ncos goly�inkkal eleinte a Lobo Rabioso �rbocait l�tt�k, amikor pedig jobban megk�zel�tett benn�nket, egyenesen a fed�lzet�re c�loztunk. L�ved�keink tucatj�val kasz�lt�k le a k�t�zeten, vagy a fed�zeten dolgoz� spanyol tenger�szeket, �s alaposan megt�p�zt�k a haj�juk vitorl�it is.

   F�l�rai �gy�z�s ut�n �gy t�nt, m�gsem ker�lhetj�k el a k�zelharcot, mert a Lobo Rabioso minden tal�latunk dac�ra egyre k�zelebb ker�lt a mi kis Principio-nkhoz. Az �rbockosarakban lapul� spanyol musk�t�sok m�r el is kezdt�k l�ni a fed�lzet�nket, b�r l�ved�keik ink�bb ijeszt�ek voltak m�g, mint vesz�lyesek. Magam is a cs�kly�z�shoz kezdtem rendezni a leg�nys�gemet, amikor a spanyol haj� fed�lzet�r�l v�ratlanul egy hatalmas l�ngnyelv csapott az �g fel�. Iszonytat� d�rren�s hull�mzott �t a tenger felett, szinte a b�r�nk�n �rezt�k a robban�s l�gnyom�s�t. A kett�szakadt Lobo Rabioso percek alatt elt�nt a m�lyben.

1602. m�rcius 12.                                  11 �ra 49 perc

    Costa Sinistra-hoz k�zel, �Nyugatra

   A Lobo Rabioso csat�j�t k�vet� nap d�lel�ttj�n ism�t vitorl�t jelzett az �rszem. Harck�sz�lts�get vez�nyeltem, azut�n a t�volban feh�rl� vitorl�k fel� fordultunk. K�zelebb �rve kider�lt, hogy az idegen haj� egy tizenhat �gy�s f�rge gallion volt. �dv�zl�s�l f�lig leengedt�k, majd �jra felvontuk a lobog�nkat, mire a Drake �rboc�n leng� angol z�szl� lassan helyet cser�lt egy feket�vel.

   Azonnal t�zet vez�nyeltem �s a k�t haj� sort�zei szinte egyszerre d�rrentek el. A Drake l�ved�kei nyolc-t�z m�terrel elv�tett�k a c�lt, a mi t�z�reink viszont k�tszer is eltal�lt�k a pirat haj� h�ts� fel�p�tm�ny�t. K�zben sz�l al� ford�tottuk a Principio-t �s igyekezt�nk magunk m�g�tt tartani a t�mad� galliont. Hatalmas szerencs�vel m�r a m�sodik sort�z�nkkel siker�lt annyira megt�p�zni a Drake vitorl�it, hogy a piratoknak es�ly�k sem maradt utol�rni a mi kis haj�nkat. K�nnyed�n elmenek�lhett�nk volna, de feld�h�tett a piratok �rul�sa a lobog�cser�vel. �gy d�nt�ttem, hogy ha lehet, elveszem t�l�k a haj�jukat. Ennek �rdek�ben egy teljes �r�n �t l�tt�k a Drake galliont, m�g t�vcs�vem tan�s�ga szerint alig maradt �pk�zl�b ember a fed�lzet�n. Akkor megfordultunk �s megcs�kly�ztuk a m�sik haj�t.

   Egyetlen rohammal els�p�rt�k a piratok ellen�ll�s�t, �s elfoglaltuk a haj�jukat. Azt�n munk�ra fogtuk a foglyainkat. El�sz�r a tengerbe dobattuk vel�k a halottaikat, majd �j vitorl�kat kellett felszerelni�k. Mikor mindezzel v�geztek, cs�nakba �ltett�k �ket, hogy menjenek Isten h�r�vel, amerre tudnak �s akarnak.

1602. m�rcius 15. –                                21 �ra 21 perc

    1602. m�rcius 20. Dead Island         6 �ra 38 perc

   Eredetileg csak a k�v�ncsis�g vitt a kis angol szigetre. Amikor t�vcs�vemen �t megl�ttam a k�t hegy f�kt�l z�ldell� p�pj�t, elk�pzelni sem tudtam, mi�rt nevezt�k el valaha a hal�lr�l ezt a buja kis f�lddarabot. Csak k�zelebbr�l der�lt ki, hogy a z�ld erd�k alatt meredek sziklafalak szakadnak a tengerbe, alig n�h�ny sz�k kis �bl�csk�vel. A sziget kik�t�je a k�t hegy k�z� �kel�d� pomp�s �b�l volt, de maga a v�roska m�r az �szaki hegy mered�ly�n kapaszkodott. Komolyabb sz�nt�f�ldeknek nyom�t sem l�ttam, csup�n k�t-h�rom kert m�ret� parcella vir�tott a f�k �s szikl�k k�z�tt.

   Csak reggel, a sziget lak�it�l tudtam meg Dead Island nev�nek rejt�ly�t. Valaha a spanyolok k�ny�rtelen irt� hadj�ratot folytattak a szigeten �l� pog�ny indi�nok ut�n, akiknek esz�kben sem volt kereszt�ny hitre t�rni. A le�lt �slak�k tetemeit elrettent�s�l a tengerparti szikl�kon hagyt�k. N�ha m�g ma is tal�lni emberi csontokat a kisebb �bl�k viz�ben. K�s�bb az angolok foglalt�k el a szigetet, de �k sem bizonyultak jobbaknak. Csak �ppen �k a v�roska spanyol lak�inak t�bbs�g�t m�sz�rolt�k le hasonl� kegyetlens�ggel. Ezeknek a h�bor�knak k�sz�nhette balj�slat� nev�t Dead Island.

   A v�ros kapuj�n bel�l, mindj�rt az els� h�z volt a V�r�s B�lv�ny kocsma, amit �r�mmel �s nagy v�rakoz�ssal l�togattam meg. Egy j� eb�dben rem�nykedtem, de igen nagy csal�d�sban volt r�szem. Alfred Stergen kocsm�ros hajlongva �s s�r�n bocs�natot k�rve csak birkas�ltet �s k�l�nf�le hal-�teleket tudott felk�n�lni. S�re nem volt, a bor�r�l pedig � maga besz�lt le. V�g�l nem maradt m�s h�tra, a birkas�ltet n�mi rummal kellett le�bl�tenem.

   Eb�d k�zben az asztalomhoz l�pett Nigel Fester, dead island-i keresked�. Roppant udvariasan bemutatkozott �s engedelmet k�rt, hogy le�lhessen mell�m. Elpanaszolta, hogy a m�lt heti vihar megrong�lta Eagle nev� haj�j�t, pedig s�rg�sen le kellett volna sz�ll�tania egy rakom�ny v�sznat Tendales-ba. Felaj�nlott 2000 aranyat, ha elviszem a v�szn�t mr. Offutnak �s elhozom cser�be a m�r kialkudott kaka�t. Mivel �gysem volt rakom�nyom, elv�llaltam a fuvart �s m�snap reggel el is kezdt�k a berakod�st.

   K�s�bb az utc�n tal�lkoztam egy m�sik, sz�momra sokkal �rdekesebb id�s �rral. El�bb csak hosszan �s alaposan megn�zett mag�nak, azt�n zavartan bocs�natot k�rve hozz�m l�pett. Eugene Huckster-nek h�vt�k, �s am�g a szemei t�nkre nem mentek, �kszer�sz volt. Azt mondta, valahonn�t nagyon ismer�snek tal�lja az arcomat. Rettenetes zavarban volt szeg�ny, m�g a kalapj�t is elejtette. Udvariasan felkaptam �s visszaadtam neki, k�zben kigombolt ingnyakamb�l kics�szott a med�lom. Eugene az �rme l�tt�n els�padt, mint aki k�s�rtetet l�t. Akadoz� nyelvvel elk�rte a med�lt, hogy k�zelebbr�l is megn�zhesse. Eg�szen a szem�hez emelte, alaposan megvizsg�lta mind a k�t oldal�t, azt�n b�logatva visszaadta �s halkan mes�lni kezdett.

   Eugene Huckster valaha igen j� nev� �kszer�sz volt. Huszonegyn�h�ny �ve Angli�ba utazott, hogy egy kark�t�t k�sz�tsen a kir�lyn�nek. �t k�zben megt�madta �s elfoglalta a haj�jukat Malcolm Sharp kapit�ny, akinek �ppen Dead Island volt a b�zisa, am�g az angolok el nem �zt�k innen. A med�lomat Eugene saj�t kez�leg k�sz�tette a kapit�nynak, mag�t Malcolm Sharpot mint�zva meg rajta. A kal�znak annyira megtetszett az �rme, hogy nemcsak szabadon engedte az �kszer�szt, de meg is fizette a munk�j�t. Mr. Huckster �szinte csod�lattal besz�lt a kal�zr�l, aki szerinte igazi vez�r volt. Az emberei t�zbe mentek volna �rte, �s b�r igen rossz h�re volt, Eugene nem tapasztalta, hogy kegyetlen gyilkos lett volna. Ann�l rettenetesebbnek l�tta Sharp kapit�ny egyik tisztj�t. A bal arc�n sebhelyet visel� ember meg�lt egy szak�csot, csak mert nem a megfelel� bort szolg�lta fel neki az eb�dhez. Amikor Eugene a szem�be n�zett annak a rettenetes embernek, �gy �rezte, mintha a hal�llal n�zne farkas-szemet.

   Meglepett, amit Eugene-t�l hallottam. Any�m mindig tisztes tenger�szk�nt emlegette elt�nt ap�mat. Malcolm Sharp neve, a med�l �s a hasonl�s�gom Eugene hajdani nagylelk� kal�z�hoz, azonban nem ezt bizony�totta. K�l�n�sebben nem zavart a dolog, hiszen Drake admir�lisra is tisztelettel gondoltam mindig. Sokkal ink�bb �rdekelt, hogy mi t�rt�nt az ap�mmal az�ta, hogy megcsin�ltatta Eugene-nal a med�lj�t. Mr. Huckster sajn�lkozva mondta, hogy m�r t�z �ve is van, hogy Malcolm Sharp elt�nt, ami szerinte egyet jelentett a hal�l�val. Egy olyan ember, mint Sharp kapit�ny k�ptelen lenne t�z �vig lapulni valahol. Csak a legend�ja �l az Archipelagokon, miszerint valamelyik szigeten hatalmas kincset �sott el. De ha �gy van is, j�l elrejtette, mert ezideig senki sem akadt Malcolm Sharp aranyainak nyom�ra.