6. Angol szolg�latban

1602. szeptember 22. –                            5 �ra 57 perc

    1602. szeptember 30. Highrock        6 �ra 08 perc

   Hazat�rve Highrock-ba az els� napomat pihen�ssel �s magam rendbe szed�s�vel t�lt�ttem. Csak a k�vetkez� nap d�lel�ttj�n jelentkeztem sir Mortonsn�l kihallgat�sra. Besz�moltam a r�m b�zott feladat teljes�t�s�r�l, �s a Ronald oldal�n v�vott csat�kt�l eltekintve az elm�lt hetek t�bbi csat�j�r�l is. A korm�nyz� �r nem t�l nagy �rdekl�d�ssel hallgatott v�gig, gratul�lt a piratok felett aratott gy�zelmeimhez, majd becsengette a titk�r�t. Utas�totta James Gosnoldot, hogy sz�molja ki a zs�km�nyomb�l a kincst�rnak j�r� r�szt �s vegye �t t�lem az �sszeget.

   James Gosnold igen alapos embernek bizonyult. Kifag-gatott a kalandjaimr�l �s k�zben egy �vpap�ron �ssze�rta, melyik haj�r�l mit zs�km�nyoltam. Minden t�tel mell� odajegyezte, hogy mennyit �r az adott �ru Highrock-ban, majd sz�pen �sszeadta a t�teleket �s kisz�molta, mekkora zs�km�nyra is tettem szert az elm�lt h�rom h�napban. Ehhez m�g hozz�vette az Aguila-�rt, meg a San Pasqual-�rt Belflorban kapott aranyakat, v�g�l k�z�lte, hogy �ppen 5100 aranyat kell lefizetnem a kez�hez, mint a kincst�r jutal�k�t.

   Ez ut�n a kem�ny k�t nap ut�n sem testem, sem lelkem nem k�v�nta, hogy m�g George Havensile-lal is alkudozni kezdjek, de nem volt sok m�s v�laszt�som. Felkerestem az �reg boltost �s alig egy �ra alatt megalkudtam vele a Belflorb�l hozott sz�vetre. A v�n r�ka azonban ez�ttal a szokottn�l is kem�nyebbnek bizonyult. Alig adott nyolc arannyal t�bbet b�l�nk�nt, mint amennyi�rt �n magam v�s�roltam a v�sznat monsieur Neuville-t�l.

   A harmadik highrock-i est�n a K�v�r Vaddiszn�ban az asztalomhoz l�pett doctor Alumnus. A vil�g�rt sem akart s�rgetni, csak �ppen megk�rdezte, tal�lkoztam-e m�r Pablo Locoval. Elmondtam a doctornak, mit k�rt a kis indi�n a n�v�ny�rt cser�be. Egy�ttal meg is nyugtattam, hogy a kirakod�s v�gezt�vel felk�sz�tem a haj�mat az �tra, �s m�ris indulok Dead Islandra, majd onnan vissza Skullshores-ra Pablohoz a fat�rzsekkel.

   Egy h�t alatt mindennel v�geztem Highrock-ban �s �gy sz�moltam, m�snap felszedhetj�k a horgonyt. Szok�som szerint megeb�deltem a fogad�ban �s m�r kifel� indultam az iv�b�l, amikor sz� szerint belebotlottam egy �rdekes, �mb�r l�that�lag t�kr�szeg emberbe. Christopher Claystone, m�r ha j�l �rtettem a nev�t, lefordult a padr�l �s el�m zuhant, amikor kifel� tartottam a fogad�b�l. Mr. Windem egyik leg�ny�vel, Peterrel, visszaseg�tett�k a hely�re mire ez a Claystone azonnal meg is kapaszkodott a rumos kors�ja f�l�ben. K�rdeznem sem kellett, mag�t�l panaszolta el, hogy beosztott�k a sir Mortons �ltal felfegyverzett k�t pirathunter egyik�re, a Minerva-ra. Csakhogy Claystone szerint az a k�t haj� csup�n szem�tre val�, el�regedett �cskas�g volt. Olyan korhadt a bord�zatuk, hogy egy er�sebb ember markolatig d�fhetn� bele a t�r�t.

   Megd�bbentettek a r�szeg fed�lzetmester v�djai �s vesztemre a k�v�ncsis�gomat is felkeltett�k. Az iv�b�l egyenesen a kik�t�be mentem. T�bbsz�r els�t�ltam a Savage, meg a Minerva el�tt, hogy alaposan szem�gyre vehessem a k�t haj�t. L�tsz�lag minden rendben volt vel�k. Megpr�b�ltam feljutni az �tra k�sz�l� Minerva fed�lzet�re, mire az �rs�g parancsnoka letart�ztatott, �s azonnal sir Mortons el� k�s�rt. Az �gy�b�l kiugrasztott korm�nyz� urunk meghallgatta az �rparancsnok jelent�s�t, azt�n gyanakodva faggatni kezdett, hogy mit kerestem az � pirathunterei k�r�l, kinek a megb�z�s�b�l akartam kik�mlelni a haj�kat. Elmondtam neki, hogy mit hallottam a kocsm�ban, de a tenger�sz nev�t persze nem akartam megmondani. Sir Mortons azonban v�ratlanul megd�h�d�tt. Egyre vadabbul k�vetelte a r�galmaz� nev�t. V�g�l megfenyegetett, hogy engem csukat le r�galmaz�s�rt, ha nem besz�lek. Nem tehettem m�st, k�nytelen voltam el�rulni a r�szeg fed�zetmester nev�t.

   Sir Mortons egy darabig sz�r�s szemmel m�regetett, azt�n szinte kizavart az irod�j�b�l. A v�rosh�z�r�l egyenesen visszamentem a Sea’s Lord-ra, mert egy id�re elegem lett Highrock-b�l. M�snap reggel �szinte megk�nnyebb�l�ssel bontottam vitorl�t �s futottam ki a tengerre.

1602. okt�ber 02. –                                 10 �ra 59 perc

    1602. okt�ber 05. Dead Island          6 �ra 15 perc

   K�t �s f�l napi vitorl�z�s ut�n, egy �r�val d�l el�tt vetett�nk horgonyt Dead Island kik�t�j�ben. Arr�l persze fogalmam sem volt, hol keressem az indi�nokat, no meg a szent f�jukat, h�t a legegyszer�bb utat v�lasztva bementem a V�r�s B�lv�nyba. �gy gondoltam, a fogad�s biztosan a seg�ts�gemre lesz, �s ha f�t nem is tud szerezni nekem, legal�bb �tba igaz�t majd valamelyik hegyi indi�nhoz. Mr. Stergen azonban cseppet sem lep�d�tt meg, amikor a tezhkataly f�r�l k�rdeztem. M�g csak fel sem k�ld�tt a hegyek k�z�. Csak Nigel Fester boltj�ig kellett els�t�lnom, a szomsz�d utc�ba.

   Nigel Fester udvariasan meghallgatott, majd felvil�gos�tott, hogy az indi�nok szent f�j�b�l jelen pillanatban csup�n h�rom r�nk van a rakt�r�ban. A sziget �slak�i ugyanis igen ritk�n sz�nj�k r� magukat egy-egy tezhkataly fa kiv�g�s�ra. Ha m�gis megteszik, ut�na hossz� h�napokig �ztatj�k tengerv�zben a legallyazott fat�rzseket, hogy az erdei szellemek hely�re bek�lt�zhessenek a tenger szellemei. Csak ezut�n k�sz�thetnek cs�nakot a szent f�b�l. Hit�k szerint az �gy el�k�sz�tett, �s meg�p�tett cs�nak sosem hagyja cserben a gazd�j�t. A mr. Fester rakt�rban pihen� h�rom r�nk m�r �tesett ezen a tisztul�son, �ppen ez�rt darabonk�nt �tsz�z aranyat �rtek a boltos szerint.

   Mindig sejtettem, hogy Pablo cs�nakja, �s �gy doctor Alumnus gy�gyn�v�nye sokba fog nekem ker�lni, de ennyire az�rt m�g �n sem gondoltam. Sz�vtam a fogam er�sen, mikor ki kellett fizetnem azt a sok aranyat, de nem hagyhattam cserben sem Pablot, sem a doctort, akik sz�m�tottak r�m.

1602. okt�ber 09.                                   18 �ra 21 perc

    Granda Avilia-hoz k�zel, D�lre

   Dead Islandet elhagyva egyenesen Skullshores fel� vett�k az ir�nyt. Egy highrock-i ker�l�vel biztons�-gosabb lett volna az utunk, de m�sf�l-k�t nappal hosszabb is. �gy viszont vesz�lyesen k�zel kellett elvitorl�znunk Granda Avilia mellett. Persze tiszt�ban voltam a vesz�llyel, �gy amikor a spanyol sziget k�zel�be �rt�nk, meger�s�tett �rs�g vigy�zta a l�that�rt a terebekr�l. Az �t negyedik napj�n k�s� d�lut�n, �gy �t �ra t�jban az �rszemek vitorl�t jeleztek �szaknyugaton.

   A gyorsan k�zeled� haj� egy huszonnyolc �gy�s spanyol hadikaravell�nak bizonyult. Nagy b�tran el�b�nk akart v�gni, amit term�szetesen nem engedhettem meg. Elford�tottam a Sea’s Lord-ot �s mi l�tt�k ki az els� sort�zet. Azt�n m�r nem is hagytuk sz�hoz jutni a Mar Phoenix-et. L�ved�keink alig egy �ra h�romnegyede alatt alaposan helyben hagyt�k a spanyol haj�t. Romba d�nt�tt�k el�ls� fel�p�tm�ny�t, t�bb helyen leszaggatt�k a mellv�dj�t �s legal�bb hat �gy�j�t �sszez�zt�k.

   S�t�ted�skor megrohantuk a Mar Phoenix-et. K�zelr�l v�gigkart�csoltuk a fed�lzet�t, azt�n megcs�kly�ztuk.  Egyetlen rohammal, percek alatt els�p�rt�k a spanyolok minden ellen�ll�s�t.

   �jf�lre �traktunk minden �rt�kesebb �rut a Sea’s Lord-ra. Azt�n megl�kelt�k a Mar Phoenix-et, a spanyolokat meg cs�nakokba �ltett�k �s elind�tottuk Granda Avilia fel�.

1602. okt�ber 14. –                                   9 �ra 21 perc

    1602. okt�ber 29. Shark Island        6 �ra 22 perc

   Ez�ttal �gy id�z�tett�k az �rkez�s�nket, hogy d�l el�tt k�thess�nk ki Shark Island �bl�ben. �vatosan beman�verezt�nk a m�r ott horgonyz� f�ltucatnyi kisebbnagyobb haj� k�z� �s amennyire csak lehetett, a part k�zel�ben vetett�nk horgonyt. Monsieur de Moulette-re b�ztam az �rs�g megszervez�s�t, �n pedig elballagtam Pablo Loco kunyh�j�hoz.

   A kis indi�n l�tsz�lag az �rdekl�d�s legkisebb jele n�lk�l hallgatott v�gig, amikor k�z�ltem vele, hogy meghoztam a k�rt fat�rzseket. De amikor h�vtam, hogy n�zze meg �ket, azonnal f�lretette a pip�j�t �s k�vetett a Sea’s Lord-hoz. El�bb csak alaposan megn�zte a h�rom r�nk�t, azt�n mormogva-simogatva k�rbej�rta �s birtokba vette �ket. B�logatva efogadta a javaslatomat, hogy az embereim a kunyh�ja el� viszik a neh�z fat�rzseket. A cipeked� matr�zok �tj�b�l mindig �vatosan f�lreh�z�dott, de a vil�g�rt sem t�g�tott volna a szent f�i k�zel�b�l.

   Bizony m�r j�csk�n elm�lt d�l, mire a h�rom m�retes fat�rzset Pablo ig�nyeinek megfelel�en sorba raktuk a kunyh�ja el�tt, pontosan az �ltala meghat�rozott helyen. Amikor az embereim v�geztek az �nszaggat� munk�val, a kis indi�n valamennyi�knek megk�sz�nte a seg�ts�get, majd egy percre elt�nt a kunyh�j�ban. Egy nagy k�teg sz�raz giz-gazzal t�rt vissza, amit a kezembe nyomott, mik�zben megk�sz�nte az �j cs�nakj�t. V�gig n�la volt az �ltala tzeskatlat umtat-nak nevezett gaz! M�r a m�ltkor is ideadhatta volna, de ink�bb megv�rta, m�g teljes�tem az alku r�m es� r�sz�t. Elkeser�tett, hogy ennyire nem b�zott bennem. Legsz�vesebben j�l lehordtam volna, de m�g idej�ben meggondoltam magam. Hiszen �ppen a nagyhang�, g�g�s feh�r urak miatt nem b�zott bennem sem! �gy h�t ink�bb megk�sz�ntem a gy�gyn�v�nyt. Azt�n doctor Alumnus tan�cs�ra fittyet h�nyva adni akartam p�r aranyat Pablonak, hogy meg tudja venni a cs�nakja �p�t�s�hez a szersz�mokat. De a kis indi�n b�szk�n elutas�totta a p�nzt.

   –J� ember vagy, senor kapit�ny  –mondta b�lcs f�lmosollyal.  –De m�r nem tudok mit adni az aranyad�rt.

  K�t h�tig maradtunk a piratok sziget�n, b�r m�r sem-mi dolgom nem volt ott. A leg�nyeim ezalatt kipihent�k, �s alaposan ki is sz�rakozt�k magukat. Est�r�l est�re nagyokat mulattunk �s egyre halogattuk a hazaindul�st Highrock-ba. K�zben k�t�ttem n�h�ny hasznos, �j ismerets�get, p�ld�ul a V�g Pirat nev� kocsma egyik k�l�n�s vend�g�vel. Olaf Ulsson negyvenes �vei derek�n j�rhatott, �s naphosszat a kocsma h�ts� fala mellett �ld�g�lt. Sz�ke �s asztala k�t k�l�nb�z� m�ret� hord� volt, h�t�t a deszkafalnak vetette �s minden arraj�r�ra tett valami viccesnek sz�nt megjegyz�st. Amikor el�sz�r besz�ltem vele, ismerked�s�l r�gt�n megh�vatta mag�t egy kors� rumra. M�r egy �r�ja faggatott, mire r�j�ttem, hogy b�rmilyen s�r�n �t�gette is kors�j�t az eny�mhez, � maga bizony alig-alig kortyolt bele a saj�t ital�ba.

   Miel�tt elhagytam volna Shark Island-et, sz�z aranyat adtam Olafnak, hogy gondoskodjon Pablo Locor�l. A vicces pirat vigyorogva eltette a kis ersz�nyt �s megnyugtatott, hogy jobb emberre nem is b�zhattam volna a p�nzemet �s Pablot. Tal�n nem kellett volna b�znom benne, de olyan megnyugtat�an m�k�s volt, hogy hittem neki.  

1602. okt�ber 31.                                   12 �ra 01 perc

    Gray Sails-t�l t�vol, Keletre

   Nagy �vben megker�lt�k Beltrop sziget�t �s m�r harmadik napja vitorl�ztunk b�k�sen Higrock ir�ny�ba, amikor egy d�lnyugat fel�l �rkez� flottilla keresztezte az utunkat. K�zelebbr�l m�r j�l l�thattuk, hogy a n�gy hatalmas csatahaj� �s a k�s�ret�ket alkot� f�ltucatnyi hadigalleon spanyol lobog�t visel. Semmi dolgom sem volt a spanyolokkal, f�leg nem ekkora hadihaj�kkal. Kurt�tottuk h�t a Sea’s Lord vitorl�it, hogy elengedj�k magunk el�tt a donok haj�it.

   Csakhogy az �len halad� h�rom�tegsoros spanyol monstrum v�ratlanul elfordult kor�bbi ir�ny�b�l �s fel�nk indult. Mi�ta a Sea’s Lord-dal j�rtam a tengert, �s Dreyfus volt a t�z�rmesterem, tal�n vakmer�bb lettem a kellet�n�l. Menek�l�s helyett sort�zet l�vettem a hatalmas sorhaj�ra. A csatak�gy�inkat persze Dreyfus bomb�ival t�lt�tt�k meg, hogy jobban meglepj�k a donokat. �s ha m�r r�juk l�tt�nk, nem is �rt�k be egyetlen sort�zzel, hanem mindj�rt r� is dupl�ztunk.

   Mondhatom, siker�lt alaposan meglepn�nk a fel�nk tart� Vincejo csatahaj� leg�nys�g�t �s kapit�ny�t. N�gy l�ved�k�nk is telibe tal�lta a nagy haj�t. A robban�sok akkora r�st t�ptek az oldal�ba, amin egy szek�r is �tf�rt volna, r�ad�sul fel is gy�jtott�k a Vincejo-t. A kavarod�sba becsap�d� m�sodik sort�z�nk azt�n meg is �ll�totta a spanyol sorhaj�t. A Vincejo sz�lbe fordult �s leg�nys�ge a mi �ld�z�s�nk helyett a t�z olt�s�val kezdett foglalatoskodni.

   Azt hittem, csak hosszas menek�l�s ut�n tudjuk majd ler�zni a bossz�szomjas spanyolokat. De legnagyobb meglepet�semre az �sszes haj� k�vette a Vincejo p�ld�j�t �s sz�lbe �llt. Cs�nakokat bocs�tottak v�zre �s t�vcs�vemmel �gy l�ttam, hogy seg�teni pr�b�ltak az �g� haj� ment�s�ben.

1602. november 04.                                  8 �ra 59 perc

    Itkal-t�l t�vol, �Keletre

   N�gy nappal a spanyol flottill�val t�rt�nt tal�lkoz�sunk ut�n, m�r elhagytuk Itkalt, amikor egy angol gallionnal, a highrock-ban felszerelt pirathunter Minerva-val tal�lkoztunk. Sz�lbe �lltunk �s �tki�ltottunk egym�snak, �s ezzel akaratunkon k�v�l a m�sik haj� veszt�t okoztuk. Am�g mi meghallgattuk az �j h�reket, h�rom pirathaj� t�nt fel a t�volban. Egy �r�val az ut�n, hogy a Minerva folytatta az �tj�t nyugat fel�, a piratok be�rt�k a galliont �s megt�madt�k.

   Term�szetesen a Minerva seg�ts�g�re siett�nk, de elk�st�nk. A h�rom pirat k�zrefogta az angol haj�t �s borzalmas t�zet z�d�tott r�. A harmincnyolc �gy�s Minerva eredetileg nem hadihaj�nak �p�lt �s ez most meg is l�tszott rajta. Percek alatt t�bb tucatnyi tal�latot kapott, �s mire a k�zel�be �rhett�nk volna, az oldal�ra d�lve s�llyedni kezdett. Azt hittem, a gy�ztes piratok s�llyed� �ldozatuk helyett ellen�nk fordulnak, de nem �gy t�rt�nt.

   A negyvenhat �gy�s Tortue ugyan val�ban r�nk t�ma-dott, de a k�t m�sik haj� tov�bb l�tte a Minerva-t. Nem kegyelmeztek a cs�nakoknak �s a v�zben �sz� haj�t�r�tteknek sem. Kegyetlens�g�k�n feld�h�dve a kellet�n�l vakmer�bben t�madtunk a piratokra �s ennek r�gt�n meg is adtuk az �r�t. A Tortue els� sort�ze els�p�rte a Sea’s Lord f�lfef�lzet�nek mellv�dj�t �s k�t miniont, meg�lve a leg�nys�gem tizen�t tagj�t.

   A vesztes�gekt�l kij�zanodva, igyekeztem sokkal k�r�ltekint�bben harcolni a t�ler� ellen. Lassan sz�l al� szor�tottuk a hatalmas Tortue-t, �s amikor a Mariner pinasse a seg�ts�g�re sietett, Dreyfus bomb�inak a bal mellv�dr�l kil�tt egyetlen sort�z�vel siker�lt felgy�jtanunk. �gy a negyvenhat �gy�s Tortue ism�t egyed�l maradt. A m�sz�ros-munk�j�t k�zben bev�gz� Tactique gallion ugyanis meg sem pr�b�lt r�nk t�madni, ehelyett vitorl�it kifesz�tve d�l fel� kezdett menek�lni.

   Egy �rai �gy�z�s ut�n a Tortue bevonta a lobog�j�t �s megadta mag�t. Tal�n az is hozz�seg�tette John Berwing kapit�nyt a d�nt�s�hez, hogy n�h�ny perccel kor�bban felrobbant a felgy�jtott, �s egyre jobban l�ngol� Mariner. Megsz�lltuk a t�nkrel�tt warshipet, elkoboztuk a kapit�ny l�d�j�t, melyben alig t�bb mint k�tezer aranyat tal�ltunk. A Tortue rakom�ny�b�l csak egy kev�s mun�ci�t �s �lelmiszert tudtunk megmenteni, miel�tt a piratokat cs�nakokba �ltetve megl�kelt�k a nagy haj�t.

1602. november 07. –                               2 �ra 57 perc

    1602. december 08. Highrock            6 �ra 04 perc

   H�rom nappal a Minerva els�llyed�se ut�n, hajnali h�rom �rakor vetett�nk horgonyt a highrock-i er�d el�tt. Napkelt�ig aludtam egy j�t a kabinomban, azt�n elballagtam a K�v�r Vaddiszn�ba reggelizni. Jeremy Windem maga sietett kiszolg�lni, szok�sos vigyor�val t�lalva el�m az �telt. Azt�n �vatosan k�r�lpillogva k�zelebb hajolt, �s amilyen halkan csak lehetett elmondta, hogy Christopher Claystone-t, akivel legut�bbi ittj�rtamkor besz�lgettem, letart�ztatt�k. Alig egy �r�val a t�voz�som ut�n katon�k j�ttek a r�szeg tenger�sz�rt. Felr�ngatt�k a padr�l �s elvonszolt�k. Biztosan b�rt�nbe vetett�k a szerencs�tlent, mert a Minerva n�lk�le haj�zott ki a m�lt h�t elej�n, �s az�ta a v�rosban sem l�tta senki.

   V�gezve a reggelivel, m�g mindig kor�n volt, hogy sir Mortonshoz menjek, ez�rt el�bb doctor Alumnust l�togattam meg, �tadva neki a tzeskatlat umtat-ot. A j� doktor �gy szorongatta azt a k�tegnyi sz�r�tott n�v�nyt, mintha valami hatalmas kincset adtam volna a kez�be. Boldogan mes�lte, hogy v�gre nekil�that elk�sz�teni az �r�k �let elix�rj�t, mert megkapta az utols� hozz�val�t is. Persze az �g�ret�r�l sem feledkezett meg. Kih�vta a h�z�b�l �s bemutatta Dick Oakenwoodot, a Sea’s Lord �j haj�orvos�t.

   A k�pc�s, sz�lesv�ll� fiatalember egy�ltal�n nem hasonl�tott a mester�re. Sokkal ink�bb t�nt harcosnak, mint tud�s doctornak. Am�g a Sea’s Lord-ra k�s�rtem, Dick halkan bevallotta, hogy sokkalta sz�vesebben szolg�l az �n haj�mon, mint doctor Alumnus laborat�rium�ban.

   T�z �rakor jelentkeztem kihallgat�sra sir Mortonsn�l. M�r csaknem d�l lett, mire korm�nyz� urunk v�gre kegyeskedett fogadni, �s �rdektelen�l v�gighallgatni a jelent�semet a Braz�lia fel�l �rkezett spanyol haj�rajr�l, meg a Minerva pusztul�s�r�l. L�that�lag sokkal ink�bb foglalkoztatta, hogy az elm�lt egy h�nap alatt milyen haj�kat volt szerencs�m kifosztani. Ezt k�vet�en ism�t el kellett t�ltenem n�h�ny unalmas �r�t James Gosnold t�rsas�g�ban, miel�tt ler�hattam volna a kincst�rat megillet� �sszeget.

   M�snap reggel felkerestem mr. Bishopot a haj�gy�r�ban. Megrendeltem a Sea’s Lord jav�t�s�t �s a k�t elvesz�tett minion p�tl�s�t. A mester maga j�tt el a kik�t�be, felm�rni a haj�m s�r�l�seit. M�ricsk�lt �s h�mm�getett egy sort, azt�n a haj�gy�r el� vontatta a pinasse-omat. Meg kell hagyni, az emberei igen alapos munk�t v�geztek. A jav�t�s ut�n a Sea’s Lord �gy n�zett ki, mint �j kor�ban. De addig bizony h�rom teljes hetet kellett v�rnom.

   Am�g mr. Bishop emberei a haj�mat jav�tott�k, sorra j�rtam a highrock-i keresked�ket. Mr. Havensile mindig t�rhet�en megfizette a Highrock-ba hozott �ruimat, de most eg�szen m�sf�le �zlethez kerestem a megfelel� embert. V�g�l a Plymouth-b�l alig f�l �ve �ttelep�lt Christopher Hawkra esett a v�laszt�som. N�lam alig volt id�sebb �s besz�lget�s�nk k�zben n�h�ny h�napos kisfi�t, Johnt dajk�lta nagy szeretettel.

   Mr. Hawk nagyokat pislogva hallgatta v�gig a megb�z�somat. �tezer aranyat �g�rtem neki, ha sikeresen Highrock-ba hozatja �desany�mat Portsmouth-b�l, �s meg�rkez�sekor egy tehet�s h�zat v�s�rol sz�m�ra a v�ros fallal v�dett, �ri negyed�ben. A v�rhat� k�lts�gekre nem kevesebb, mint harmincezer aranyat helyeztem let�tbe mr. Hawk �zleth�z�ban.

   Alig k�sz�lt el a Sea’s Lord jav�t�sa, sir Mortons az irod�j�ba hivatott. Egy levelet b�zott r�m, amit a lehet� leghamarabb sir Brin kez�be kellett adnom, Tendales-ban. Csak annyit f�z�tt hozz�, hogy sir Brin egy gyors haj�t keres, nyilv�n valami rakom�nya lesz a sz�momra.